Aristoteles poetikája/Három jellemzés/Péterfy Jenő/B. Eötvös József/Shakespeare és a magyar költészet/Tanulmányok Arany János epikájáról [antikvár]

Alig van tudományos értékű költészettani mű, amely az ókor egyik legnagyobb philosophusának e kis munkáját, ha nem is alapul, de legalább kiinduló pontul el ne fogadná. Vegyük elő csak a mi irodalmunkban Gregussnak Költészettanát vagy Beöthy Zsoltnak A tragikum czímű művét: lépten-nyomon Aristoteles poétikájának tételeivel fogunk találkozni.Világirodalmi becse még inkább kitűnik, ha a külföldi irodalmak fejlődését kísérjük figyelemmel; ha látjuk, mikép ferdítik el a görög szöveget Corneille ellenségei, s felállítva a "három egység" tanát, a hely, idő és cselekvény egységét, egy egész új drámai iránynak adnak lökést; míg azután Lessing a rosszul értelmezett Aristoteles-szel szemben éles elméjű fejtegetéseivel nagyrészt eloszlatta azt a ködöt, mely e kis munka valódi fényét eltakarta, s a Hamburgische Dramaturgieban a kis poetika tételeit a drámára vonatkozólag oly csalhatatlanoknak tekintette, mint Eukleides elemeit a geometriában.