kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Acsai Roland - Átélések [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/400/2028400.jpg "Acsai Roland - Átélések [antikvár]")
Átélések [antikvár]
Acsai Roland, Alföldy Jenő, Bárdos József, Bárdos László, Bedecs László, Bertók László, Csukás István, Czigány György, Deák László, Dukay Nagy Ádám, Fecske Csaba, Follinus Anna, G. István László, Géher István, Gordon István, Görgey Gábor, Határ Győző, Iszlai Zoltán, Jász Attila, Jenei Gyula, Kabdebó Lóránt, Kukorelly Endre, Kulcsár Szabó Ernő, Laik Eszter, Láng Gusztáv, Lator László, Marsall László, Melczer Tibor, Payer Imre, Petőcz András, Pomogáts Béla, Prágai Tamás, Reményi József Tamás, Sebeők János, Siposhegyi Péter, Szakonyi Károly, Székely Anna, Szentmártoni János, Szepes Erika, Tandori Dezső, Timár György, Tornai József, Tverdota György, Vass Tibor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Átélések [antikvár]
Szerző:
Acsai Roland
,
Alföldy Jenő
,
Bárdos József
,
Bárdos László
,
Bedecs László
,
Bertók László
,
Csukás István
,
Czigány György
,
Deák László
,
Dukay Nagy Ádám
,
Fecske Csaba
,
Follinus Anna
,
G. István László
,
Géher István
,
Gordon István
,
Görgey Gábor
,
Határ Győző
,
Iszlai Zoltán
,
Jász Attila
,
Jenei Gyula
,
Kabdebó Lóránt
,
Kukorelly Endre
,
Kulcsár Szabó Ernő
,
Laik Eszter
,
Láng Gusztáv
,
Lator László
,
Marsall László
,
Melczer Tibor
,
Payer Imre
,
Petőcz András
,
Pomogáts Béla
,
Prágai Tamás
,
Reményi József Tamás
,
Sebeők János
,
Siposhegyi Péter
,
Szakonyi Károly
,
Székely Anna
,
Szentmártoni János
,
Szepes Erika
,
Tandori Dezső
,
Timár György
,
Tornai József
,
Tverdota György
Vass Tibor
Kiadó: Tinta Könyvkiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9789637094828
Méret: 150 mm x 180 mm
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
G. István László
G. István László 1972-ben született Budapesten. Költő, műfordító, a Károli Református Egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékének oktatója.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Nizzai kavics-díj (2006), Radnóti-díj (2006), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2007), Zelk Zoltán-díj (2007), Iowa International Writing Program ösztöndíj (2007), Solitude-ösztöndíj (2008), Hong Kong International Writers‘ Workshop ösztöndíj (2008), József Attila-díj (2011), Füst Milán-díj (2012)
G. István László 1972-ben született Budapesten. Költő, műfordító, a Károli Református Egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékének oktatója.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Nizzai kavics-díj (2006), Radnóti-díj (2006), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2007), Zelk Zoltán-díj (2007), Iowa International Writing Program ösztöndíj (2007), Solitude-ösztöndíj (2008), Hong Kong International Writers‘ Workshop ösztöndíj (2008), József Attila-díj (2011), Füst Milán-díj (2012)
Görgey Gábor (1929-) Kossuth-díjas író, költő, rendező
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
Vass Tibor 1968-ban, Miskolcon született. Hernádkakon él. Költő, képzőművész, 2004-től a Spanyolnátha művészeti folyóirat (spanyolnatha.hu) alapító főszerkesztője. Nyíregyházán, tanító-népművelés szakon végzett (1989). Kassák- (1995), Szabó Lőrinc- (2003), József Attila-díjas (2009), a Tokaji Írótábor Hordó-díjasa (2019).
Díjazta a Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art Kiállítás (fődíj, 1995), a XXI. Országos Grafikai Biennálé (közönségdíj, 2002), a Miskolci Téli Tárlat (2005), a Matricák, Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása (2017).
Tagja a Magyar Írószövetségnek (1995-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996-), a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek (1996-), a Szépírók Társaságának (2005-), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának (2006-), a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének (2014-). Alapító tagja Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztály, Bohár András Körének (2007-), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (2001-), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának (2009-), a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának (2014-). A Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke (2015-). A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé (2006-), az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál (2008-), a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep (2015-), és a Spanyolnátha Műhelytábor (2010-) alapító főszervezője, a SPriNt Tanoda projektvezetője (2014-).
A Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc város alkotói ösztöndíját több alkalommal elnyerte.
Dolgozott az Új Bekezdés Könyvek (1992-1996) és az Időjelek művészeti almanach alapító főszerkesztőjeként (1993-1995), az Észak-Magyarország Literátor, a Déli Hírlap Provincia című irodalmi melléklete (1994), a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, és az Észak-Magyarország közös melléklete irodalmi rovatának szerkesztőjeként (1997-1998). 1995-1997 és 2001-2005 között az Új Holnap, társadalmi, irodalmi folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1999-től a Parnasszus költészeti folyóirat, 2007-től a Parnasszus Kiadó munkatársa, 2009-től a Spanyolnátha Könyvek alapító sorozatszerkesztője.
Legutóbbi kötetei: A Nagy Bibin (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2014); A Nagy Bibin és a műlovarnő (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2016); El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2018).
Legutóbbi önálló kiállításai: Magyar Elektrográfiai Társaság Galériája (Budapest, 2015), Nagyvárad (Szigligeti Színház, 2015), Művészetek Háza (Szekszárd, 2015), Comenius Campus (Sárospatak, 2016), Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria (2018).
Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.Rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében.
Fotó: Vass Levente
Díjazta a Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art Kiállítás (fődíj, 1995), a XXI. Országos Grafikai Biennálé (közönségdíj, 2002), a Miskolci Téli Tárlat (2005), a Matricák, Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása (2017).
Tagja a Magyar Írószövetségnek (1995-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996-), a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek (1996-), a Szépírók Társaságának (2005-), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának (2006-), a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének (2014-). Alapító tagja Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztály, Bohár András Körének (2007-), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (2001-), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának (2009-), a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának (2014-). A Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke (2015-). A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé (2006-), az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál (2008-), a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep (2015-), és a Spanyolnátha Műhelytábor (2010-) alapító főszervezője, a SPriNt Tanoda projektvezetője (2014-).
A Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc város alkotói ösztöndíját több alkalommal elnyerte.
Dolgozott az Új Bekezdés Könyvek (1992-1996) és az Időjelek művészeti almanach alapító főszerkesztőjeként (1993-1995), az Észak-Magyarország Literátor, a Déli Hírlap Provincia című irodalmi melléklete (1994), a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, és az Észak-Magyarország közös melléklete irodalmi rovatának szerkesztőjeként (1997-1998). 1995-1997 és 2001-2005 között az Új Holnap, társadalmi, irodalmi folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1999-től a Parnasszus költészeti folyóirat, 2007-től a Parnasszus Kiadó munkatársa, 2009-től a Spanyolnátha Könyvek alapító sorozatszerkesztője.
Legutóbbi kötetei: A Nagy Bibin (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2014); A Nagy Bibin és a műlovarnő (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2016); El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2018).
Legutóbbi önálló kiállításai: Magyar Elektrográfiai Társaság Galériája (Budapest, 2015), Nagyvárad (Szigligeti Színház, 2015), Művészetek Háza (Szekszárd, 2015), Comenius Campus (Sárospatak, 2016), Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria (2018).
Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.Rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében.
Fotó: Vass Levente
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............