Bővebb ismertető
Az interjú különös műfaj. Ha igazi, vagyis mélyre hatoló a beszélgetés, nem csupán a kérdezett alany nyilatkozik meg, hanem a tudakolódzó is. Egy-két röptében elkészített, jobbára az újság műfajába tartozó - csak tudósító - közleményt leszámítva azok a párbeszédek a sokatmondóak, vagyis izgalmasak, amelyeknek dinamikájuk van. Amelyekben, furcsán hangozhatik, riportalany és kérdez csaknem egyenrangú. Az alaphangot - szinte meg sem kell szólalnia, hiszen a háta mögött lévő nagy életmű maga is beszédes - természetesen a megkérdezett adja. S ehhez idomul - kérdéseivel, a minél jobb kifejtéi ösztönző magatartásával: igenléseivel és ellenvetéseivel - a faggatódzó újságíró, irodalomtörténész, kritikus. Aki nemcsak lejegyzője a beszélgetésnek, hanem alakítója is. Még ha kettőn áll is a vásár, nagyobb részt, érthetően, a megkérdezett adja. Az ő őszintesége aktív - semmit elhallgatni nem akaró - emlékezete, mesélőkedve a az érték, amire az életmű föltárásában segédkező építeni tud. Negyven év interjúi, az Anyám fekete rózsa, a Tenger és dióleve szerzőjét vallomásra bíró beszélgetések közt tallózván nyugodtan megállapíthatjuk: Csoóri Sándor remek interjúalany.
(Bodroghalász, 1945. október 14. –)
József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató
Ablonczy László mintegy félszáz esztendő töltött a magyar színi életben. Volt a Film Színház Muzsika munkatársa (1978–1989); cikkei és botrányt lobbantó tanulmányai (Alföld, 1974, 1986) mellett a Tiszatáj is gyakran közölte írásait. Az általa 1977-ben szerkesztett Latinovits-füzet (Illyés Gyula, Sütő András, Huszárik Zoltán és mások írásaival) tíz évig raktárban várta feltámadását. A Hitel alapítója (1982). Szerkesztette Sütő András életműsorozatát és Jékely Zoltán drámakötetét. 1990 februárjától Strasbourgban élt, a Magyar Fórumot tudósította. 1991 áprilisában a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, megbízatását 1994-ben megújítva 1999-ig vezette a társulatot. Majd 1999-től 2005-ig Párizsban élt és írt. A mai napig Tamási Áron munkássága mellett a magyar színházi élet történetét és a belügyi levéltár erősen hiányos színi anyagait kutatja.
Videó:
A Nemzeti varázskörében - Portréfilm Ablonczy Lászlóról (előzetes)