Az élő Kosztolányi [antikvár]

Ez a könyvecske Kosztolányi művészetét és műveit tárgyalja. Teljességre nem törekszik. Ezt átengedi az örvendetesen egyre inkább szaporodó doktori értekezéseknek. Mégkevésbbé kíván életrajz lenni. Kosztolányiné szép könyve és a Babits-Juhász-Kosztolányi levelezés megjelenése után az életrajzkiegészítés azoknak a feladata, akik a költővel együtt nőttek fel, akik élete az övével sokáig közös sínen futott. Ideje, hogy a többi barát is megszólaljon, mint ahogyan például a szabadkai és pesti diákévek társa, Sztrókay Kálmán tette. Ez a kis könyv inkább kószálás Kosztolányi írásainak erdejében; az olvasót sétára hívja, és az író műhelyébe is bevezeti. Egy írónál sem tehetné ezt olyan könnyen, mint éppen nála. Kosztolányi maga nyitja föl a műhely ajtaját, maga tessékel be. Az olvasónak csak tovább kell haladnia az úton, amelyen a költő elindította. Kíváncsiságának szövetségesét fogja megtalálni benne, mert Kosztolányi ennek a műhelynek nemcsak gazdája, hanem velünk együtt izgatott megfigyelője is. Műhelytanulmány e könyv, szeretné lebbenése közben derékon kapni a művészet sejtelmes színházának sebesen perdülő primadonnáját, a szót. És mindenekfölött és elsősorban szeretne szerény jele lenni a hálának.