Bővebb ismertető
Nincs a magyar irodalomnak még egy olyan remeke, amelyet az esztétika és az irodalomtörténet kiváló képviselői olyan alaposan ismertettek volna, mint éppen a Tragédia. Voinovich Géza a költő lélek finom megérzésével, a tudós mélyreható tárgyilagosságával klasszikus egységbe tömörítette a mult felfogásait; végigkutatta a meglévő értékelések legkisebb szálainak eredetét is és felmérte úgy a mű egészének, mint részleteinek esztétikai és irodalomtörténeti értékét, jelentőségét. Kiváló művének megjelenése óta, Madách és műve körül csoportosuló problémák megoldása terén már új lépés is történt: Barta János a modern lélekkutatás eszközeivel vizsgálta a költő lelkiségét, munkásságának determinálását és ezzel a jövő kutatói előtt új ösvényt nyitott.