Bővebb ismertető
BEVEZETÉSKevesen tudják, hogy az ember és a természet kapcsolatára már a hires orvos, filozófus és természettudós Paracelsus /1493-1541/ felhívta a figyelmet, amikor az emberben - magasabb fokon - az egész természetet megvalósulni látta és rámutatott arra a sokféle kapcsolatra, amely az ember és a természet között észlelhető. Ez a szemlélet azonban egyre inkább feledésbe merült. Már az iparosodás megindulása a XIX. században a környezet sze mpontjából több kérdést vetett fel /zaj, levegőszennyezés stb./, korunk tudományos-műszaki forradalma pedig egyenesen az ökoszisztéma egészét kezdi fenyegetni. Az egyre sűrűsödő vészjelzések végül is a törvényhozókat is cselekvésre késztették az egyes államokban.Amikor most az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája néhány európai állam reprezentatív környezetvédelmi jogszabályainak bemutatására vállalkozik, annak a kezdeményezésnek a nyomdokain kiván haladni, amit az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete által 1975-ben kiadott "Külföldi környezetvédelmi jogszabályok" cimü kötet annak idején jelentett.Az azóta eltelt idő alatt igen megnövekedett a környezetvédelmi jogszabályok száma, ujabb európai államok jelentkeztek átfogó környezetvédelmi jogalkotásokkal, ami többirányú válogatást igényel.Kötetünkben tiz európai állam jogszabályait mutatjuk be, ezek: a Szovjetunió, Svédország, NDK, NSzK, Románia, Lengyelország, Luxemburg, Svájc, Jugoszlávia, Olaszország. Az egyes államok jogszabályai kibocsátásának előzményeiről és ahol lehetséges, a kapcsolódó jogszabályokról rövid bevezetések adnak összefoglaló tájékoztatást. Az NDK és az NSzK anyagáról a jog-összehasonlitó szempontok kiemelése céljából összevonva egy bevezetés készült és igy a két állam legjelentősebb környezetvédelmi jogszabálya egymást követi.