Bővebb ismertető
A magyar irodalmi írásbeliség fejlődése szakaszos-szintetikus-ötvöződéses jellegű, melyben az egymást követő időleges szintézisek korszakról korszakra épülnek egymásba. Ezért az irodalmi írásbeliség kialakulása mögött mindig feltételezzük, s ha lehet, kimutatjuk az egyidejű vagy időben érintkező közösségeket, és e közösségek hasonló vagy eltérő praxisában a formai (a hangtani, alaktani, helyesírási) megoldásoknak, továbbá a tartalmi (a szókészleti, mondattani és stilisztikai) jelenségeknek a funkciójukban mindinkább egységesülő szerveződését.