Az ismeretlen Illyés [antikvár]

A múlt század hatvanas éveiben Illyés Gyula Nyugaton - mind a magyar emigrációban, mind a nemzetközi (főleg francia) irodalmi életben - egyszerre fokozott érdeklődés központjába került. A New Yorkban 1966-ban rendezett nemzetközi P.E.N.-kongresszuson ő volt a magyar küldöttség legjelentősebb tagja; nemsokára megválasztották P.E.N. alelnöknek. Hatvanadik születésnapján már 1962-ben különkiadásban ünnepelte a müncheni Új Látóhatár. A P.E.N. emigrációs központja (később Györgyey Klára irányításával), valamint kiadónk volt a legaktívabb annak a törekvésnek az érdekében, hogy Illyés személyében Magyarország végre irodalmi Nobel-díjat kapjon. Egyszer már olyan közel is került ehhez, hogy egy nyugati lap hírt is hozott arról, hogy a díjat Illyés nyerte el. Kiadónk már 1957-ben, a Költők forradalma c. antológiában kiemelt helyen foglalkozott Illyésnek a nemzet és szabadság ügyét szolgáló költészetével és közölte az Egy mondat a zsarnokságról-t is. A new yorki kongresszus után ezeket a verseket Illyés elmondta egy lemezünk számára, mely később kazettán, sőt otthoni szamizdatként is megjelent.