kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bertók László - Az olvasó [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/453/4962453.jpg "Bertók László - Az olvasó [antikvár]")
Az olvasó [antikvár]
Bertók László, Boka László, Csűrös Miklós, Dalos György, Kenedi János, Kis János, Kőszeg Ferenc, Kukorelly Endre, Réz Pál, Spiró György, Szilágyi Sándor, Tamás Attila, Tokaji Nagy Erzsébet, Vajda Kornél
Osiris Kiadó
,
Megjelenés: 2009. január 01.
ELŐSZÓRitkán ugyan, de akadnak szellemek, az irodalmi világnak olyan emberei, akiknek kiválósága, értéke és kritikai ítélőképessége nem publikációik számán méretik. Meglehet, azért is ritkán akadunk effajta emberekre, mert ők - alkatukból, jellemükből, igen magas fokú igényességükből és szerénységükből következően - inkább az eleven kommunikációban, a tudásukat feltáró szellemi dialógus személyességében, baráti intimitásában tudják kibontakoztatni jellemüket, tehetségüket.Lakatos András,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ELŐSZÓRitkán ugyan, de akadnak szellemek, az irodalmi világnak olyan emberei, akiknek kiválósága, értéke és kritikai ítélőképessége nem publikációik számán méretik. Meglehet, azért is ritkán akadunk effajta emberekre, mert ők - alkatukból, jellemükből, igen magas fokú igényességükből és szerénységükből következően - inkább az eleven kommunikációban, a tudásukat feltáró szellemi dialógus személyességében, baráti intimitásában tudják kibontakoztatni jellemüket, tehetségüket.Lakatos András, az irodalmár és könyvtáros ilyen ember. Barátai, hívei, munkatársai, akik e kötet lapjain írásaikkal köszöntik őt, biztosak ebben. Meg abban is, hogy ő - ha megtehette volna - legszívesebben megakadályozta volna ennek a szeretettel készült Festschriftnek a szelíd szellemi agresszióját".írók, költők, filozófusok, szerkesztők, irodalmárok, könyvtárosok örömmel, odaadással vállalkoztak arra, hogy változatos műfajú és tematikájú írásaikkal a több mint hatvanöt éves Lakatos András előtt tisztelegjenek ebben a kötetben.Fogarassy Miklós
Termékadatok
Cím: Az olvasó [antikvár]
Szerző:
Bertók László
,
Boka László
,
Csűrös Miklós
,
Dalos György
,
Kenedi János
,
Kis János
,
Kőszeg Ferenc
,
Kukorelly Endre
,
Réz Pál
,
Spiró György
,
Szilágyi Sándor
,
Tamás Attila
,
Tokaji Nagy Erzsébet
Vajda Kornél
Kiadó: Osiris Kiadó
Megjelenés: 2009. január 01.
Kötés: Ragasztott kemény papírkötés
ISBN: 9789632760421
Méret: 160 mm x 240 mm
Dalos György (1943-) Németországban élő magyar író és történész.
A Corvina Kiadónál megjelent könyvei:
Világ proletárjai, bocsássatok meg!
Viszlát, elvtársak! - A szocializmus végnapjai Kelet-Európában
A Corvina Kiadónál megjelent könyvei:
Világ proletárjai, bocsássatok meg!
Viszlát, elvtársak! - A szocializmus végnapjai Kelet-Európában
1947-ben született Budapesten.
A Magvető Kiadónál megjelent könyvei:
Írók a moziban, 1971
Kis Állambiztonsági Olvasóköny I–II., 1996
K. belügyi iratfelmérő jelentése a kastélyból, 2000
Hálózati munkára nem alkalmas. K. belügyi iratfelmérő újabb jelentései, 2015
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
A Magvető Kiadónál megjelent könyvei:
Írók a moziban, 1971
Kis Állambiztonsági Olvasóköny I–II., 1996
K. belügyi iratfelmérő jelentése a kastélyból, 2000
Hálózati munkára nem alkalmas. K. belügyi iratfelmérő újabb jelentései, 2015
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Mi is vagyok? Ön jogász? – érdeklődött egy francia jogászprofesszor egy emberi jogi konferencia szünetében. Gyerekkoromtól kezdve irodalmárnak készültem, könyvkiadói szerkesztő, lektor szerettem volna lenni.
Harmadik gimnazistaként azonban járni kezdtem a Petőfi Körbe, elragadtak a politikai viták, arra gondoltam, inkább jogász, s esetleg majd politikus leszek. Mire leérettségiztem, a jogász végzettségű bírók és ügyészek százával ítélték halálra a forradalom résztvevőit. Nem maradt hát más választásom, mint a bölcsészet. Tizenhat évig voltam könyvkiadói munkatárs, írtam kritikákat Örkényről. Déryről, Vas Istvánról, irodalmi tanulmányokat Kosztolányiról, Zsolt Béláról, de kritikáim túlnyomó többsége lektori jelentés volt: ezeket legfeljebb két-három kollégám olvasta. 1970-től nálam fiatalabb értelmiségiek nemzedékével kerültem kapcsolatba. Nemzedék- és munkatársaim többsége utálta a létező szocializmust, de a fiatalabbak úgy gondolták, lehet még esély a megváltoztatására is. Így tért vissza az életembe a politika. Egyre inkább bekapcsolódtam új barátaim ellenzéki munkájába, 1980-ban, éppen 41. születésnapomon elvesztettem könyvkiadói állásom. Két évig könyvesbolti eladó voltam, majd német nyelvtanításból éltem. 1981-től egyik szerkesztője lettem a Beszélő című folyóiratnak, amely állami engedély nélkül, vagyis az akkoriban széles körben ismert orosz szóval, szamizdatként jelent meg. A szerkesztés és az írás mellett részese voltam számos ellenzéki akciónak, tiltakozó aláírásokat gyűjtöttem, éhségsztrájkot szerveztem, röpcédulákat írtam és terjesztettem. A lakásomban időnként házkutatást tartottak, időnként bevittek a rendőrségre, civil ruhás állambiztonsági emberek jártak a nyomomban. Ennek ellenére az ellenzékben töltött tízegynéhány év volt életem legjobb korszaka: csupa olyan emberrel dolgoztam együtt, akiket becsültem, szerettem, akikben megbíztam. A három gyerekem is ekkor cseperedett kamasszá. A demokratikus ellenzék, bár politikai ellenzék volt, úgy tekintette: csupán alapvető, emberi jogainkkal élünk. Így tért vissza az életembe a jog és a jogvédelem. Amikor 1988-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet típusú rendszer válságban van, egyik kezdeményezője voltam a Szabad Demokraták Szövetsége megalakulásának. 1980-tól országgyűlési képviselőként hivatásos politikus lettem. Úgy gondoltam, az emberi jogok érvényesülését ott kell legszigorúbban nyomon követni, ahol a legkönnyebben megsérthetik őket. Ezért lettem a titkosszolgálatok felügyeletére hivatott Nemzetbiztonsági Bizottság tagja, a liberális frakcióban pedig a rendvédelmi szervek reszortfelelőse. Közben azonban az újságírást sem akartam abbahagyni. 1990-től 1994-ig a hetilapként megjelenő Beszélő főszerkesztője voltam. A Beszélő az SZDSZ-hez közel álló lap kívánt lenni, de nem pártlap. A két össze nem illó szerep – egy párt képviselője voltam, egyúttal azonban egy, a párttól nem függő lap főszerkesztője – konfliktusok forrása lett. Az összeférhetetlenség folytatódott, amikor 1994-ben sikerült új életre támasztani az 1989-ben megalakult, de 1990-től tetszhalott Magyar Helsinki Bizottságot: politikus voltam, és egyúttal egy civil jogvédő szervezet vezetője. Egyebek közt ez volt az oka, hogy 1998-ban már nem indultam a választáson. 2006-ban lemondtam a bizottság elnöki tisztségéről, elsősorban, azért hogy írhassak: elmesélhessek néhány szórakoztató és olykor talán tanulságos történetet az életemből. Hetvenedik születésnapomra Várady Szabolcs tréfás verset írt. Így fejezte be (ez a reklám helye): „Élj, élj, de írj is, jó Ferenc! /Amit papíron megteremtsz, / az ám a ritka élvezet!”
A Magvető Kiadónál megjelent műve
K. történetei (2009)
Harmadik gimnazistaként azonban járni kezdtem a Petőfi Körbe, elragadtak a politikai viták, arra gondoltam, inkább jogász, s esetleg majd politikus leszek. Mire leérettségiztem, a jogász végzettségű bírók és ügyészek százával ítélték halálra a forradalom résztvevőit. Nem maradt hát más választásom, mint a bölcsészet. Tizenhat évig voltam könyvkiadói munkatárs, írtam kritikákat Örkényről. Déryről, Vas Istvánról, irodalmi tanulmányokat Kosztolányiról, Zsolt Béláról, de kritikáim túlnyomó többsége lektori jelentés volt: ezeket legfeljebb két-három kollégám olvasta. 1970-től nálam fiatalabb értelmiségiek nemzedékével kerültem kapcsolatba. Nemzedék- és munkatársaim többsége utálta a létező szocializmust, de a fiatalabbak úgy gondolták, lehet még esély a megváltoztatására is. Így tért vissza az életembe a politika. Egyre inkább bekapcsolódtam új barátaim ellenzéki munkájába, 1980-ban, éppen 41. születésnapomon elvesztettem könyvkiadói állásom. Két évig könyvesbolti eladó voltam, majd német nyelvtanításból éltem. 1981-től egyik szerkesztője lettem a Beszélő című folyóiratnak, amely állami engedély nélkül, vagyis az akkoriban széles körben ismert orosz szóval, szamizdatként jelent meg. A szerkesztés és az írás mellett részese voltam számos ellenzéki akciónak, tiltakozó aláírásokat gyűjtöttem, éhségsztrájkot szerveztem, röpcédulákat írtam és terjesztettem. A lakásomban időnként házkutatást tartottak, időnként bevittek a rendőrségre, civil ruhás állambiztonsági emberek jártak a nyomomban. Ennek ellenére az ellenzékben töltött tízegynéhány év volt életem legjobb korszaka: csupa olyan emberrel dolgoztam együtt, akiket becsültem, szerettem, akikben megbíztam. A három gyerekem is ekkor cseperedett kamasszá. A demokratikus ellenzék, bár politikai ellenzék volt, úgy tekintette: csupán alapvető, emberi jogainkkal élünk. Így tért vissza az életembe a jog és a jogvédelem. Amikor 1988-ban nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet típusú rendszer válságban van, egyik kezdeményezője voltam a Szabad Demokraták Szövetsége megalakulásának. 1980-tól országgyűlési képviselőként hivatásos politikus lettem. Úgy gondoltam, az emberi jogok érvényesülését ott kell legszigorúbban nyomon követni, ahol a legkönnyebben megsérthetik őket. Ezért lettem a titkosszolgálatok felügyeletére hivatott Nemzetbiztonsági Bizottság tagja, a liberális frakcióban pedig a rendvédelmi szervek reszortfelelőse. Közben azonban az újságírást sem akartam abbahagyni. 1990-től 1994-ig a hetilapként megjelenő Beszélő főszerkesztője voltam. A Beszélő az SZDSZ-hez közel álló lap kívánt lenni, de nem pártlap. A két össze nem illó szerep – egy párt képviselője voltam, egyúttal azonban egy, a párttól nem függő lap főszerkesztője – konfliktusok forrása lett. Az összeférhetetlenség folytatódott, amikor 1994-ben sikerült új életre támasztani az 1989-ben megalakult, de 1990-től tetszhalott Magyar Helsinki Bizottságot: politikus voltam, és egyúttal egy civil jogvédő szervezet vezetője. Egyebek közt ez volt az oka, hogy 1998-ban már nem indultam a választáson. 2006-ban lemondtam a bizottság elnöki tisztségéről, elsősorban, azért hogy írhassak: elmesélhessek néhány szórakoztató és olykor talán tanulságos történetet az életemből. Hetvenedik születésnapomra Várady Szabolcs tréfás verset írt. Így fejezte be (ez a reklám helye): „Élj, élj, de írj is, jó Ferenc! /Amit papíron megteremtsz, / az ám a ritka élvezet!”
A Magvető Kiadónál megjelent műve
K. történetei (2009)
Réz Pál
Réz Pál Aradon született 1930-ban, Budapesten hunyt el 2016-ban. Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, műkritikus. Fontosabb díjai
József Attila-díj (1988), Széchenyi-díj (2004)
Réz Pál Aradon született 1930-ban, Budapesten hunyt el 2016-ban. Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, műkritikus. Fontosabb díjai
József Attila-díj (1988), Széchenyi-díj (2004)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............