Bán Aladár emlékezete [antikvár]

A következő lapokon megbizonyosodhat arról a szíves olvasó, hogy érdemes elődeit megbecsüli a mai tudomány, neves szülötteit nem felejti a szülőföld. A költő, műfordító, folklorista Bán Aladár születésének centen átriumát a legméltóbb módon ünnepelte Várpalota, a szülőváros, és a Magyar Néprajzi Társaság, amelynek huzamos időn át főtitkára volt. Az ünnepi ülésszak célja kettős volt: az első nap Bán Aladár emlékének áldozott, alakját állította a középpontba, műveit idézte a megemlékezés utáni értékes műsor. Másnap a finnugrisztikai kutatások szemléje hangzott el, a ma kutatási problémái kerültek elő - és nem véletlen, hogy Bán Aladár neve és munkássága itt is elismeréssel említődött meg. Annál nagyobb a felelőssége a magyar néprajztudomány finnugristáinak, mivel 1975-ben ismét Magyarországon lesz a Nemzetközi Finnugor Kongresszus. E szép hagyományt megért konferencia-sorozat egyik kezdeményezője, magyar atyja volt Bán Aladár, és amikor 1960-ban a második világháború után először gyűlhettek össze ismét a világ finnugristái, a Budapesten tartott ülésen díszhely várta az agg Bán Aladárt, aki azonban nagybetegen, a halál révén már nem érezhette meg a feléje irányuló megérdemelt megbecsülést. Azóta kezdeményezéseinek folytatásával, kiterebélyesítésével emlékezik rá a magyar tudomány.