kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balázs Imre József - Bárka 2005/5. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/144/4835144.jpg "Balázs Imre József - Bárka 2005/5. [antikvár]")
Bárka 2005/5. [antikvár]
Balázs Imre József, Bedecs László, Bertha Zoltán, Csehy Zoltán, Darvasi Ferenc, Druzsin Ferenc, Ekler Andrea, Háy János, Karafiáth Orsolya, Király Levente, Kis Ottó, Kiss László, Orbán János Dénes, Orcsik Roland, Selyem Zsuzsa, Serban Brigitta, Szentmártoni Szabó Géza, Szepesi Attila, Szív Ernő, Szőcs Géza, Tóth László, Vámos Miklós, Varró Dániel, Zalán Tibor, Zólya Andrea Csilla
Részlet:
Zalán Tibor: Képmutogató
Este van, este van,
de ez is festve van,
a sötét még messze van;
hát akkor, most mi van?
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Zalán Tibor: Képmutogató
Este van, este van,
de ez is festve van,
a sötét még messze van;
hát akkor, most mi van?
Termékadatok
Cím: Bárka 2005/5. [antikvár]
Szerző:
Balázs Imre József
,
Bedecs László
,
Bertha Zoltán
,
Csehy Zoltán
,
Darvasi Ferenc
,
Druzsin Ferenc
,
Ekler Andrea
,
Háy János
,
Karafiáth Orsolya
,
Király Levente
,
Kis Ottó
,
Kiss László
,
Orbán János Dénes
,
Orcsik Roland
,
Selyem Zsuzsa
,
Serban Brigitta
,
Szentmártoni Szabó Géza
,
Szepesi Attila
,
Szív Ernő
,
Szőcs Géza
,
Tóth László
,
Vámos Miklós
,
Varró Dániel
,
Zalán Tibor
Zólya Andrea Csilla
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 150 mm x 240 mm
Balázs Imre József (1976) költő, irodalomtörténész, avantgárdkutató. Kolozsváron él, a Korunk folyóirat szerkesztője, a BBTE egyetemi oktatója.
A szerző portréját Szőcs Petra készítette.
A szerző portréját Szőcs Petra készítette.
Darvasi Ferenc (1978–) szerkesztő, író, kritikus
Pályáját könyvtárosként és folyóirat-szerkesztőként kezdte. Később szerkesztett könyveket az Európa, a Kossuth, a L’Harmattan, a Magvető, a Móra, a Műút és a Noran Libro Kiadónak is. Előbb kritikagyűjteménye (Határjárás, Kortárs Kiadó, 2010), majd novelláskötete jelent meg (Elválik, Palatinus Kiadó, 2012).
Pályáját könyvtárosként és folyóirat-szerkesztőként kezdte. Később szerkesztett könyveket az Európa, a Kossuth, a L’Harmattan, a Magvető, a Móra, a Műút és a Noran Libro Kiadónak is. Előbb kritikagyűjteménye (Határjárás, Kortárs Kiadó, 2010), majd novelláskötete jelent meg (Elválik, Palatinus Kiadó, 2012).
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.
1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)
Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)
Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Született Budapesten, 1950. január 29-én.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).
Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).
Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.
A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.
Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)
Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).
Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).
Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.
A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.
Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)
Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.
1977-ben született Budapesten. 1996-ban vették fel az ELTE BTK magyar–angol szakára. Költő, műfordító, 1999-től a JAK műfordító füzetek szerkesztője. 1999-ben Magvető Kiadó gondozásában megjelent Bögre azúr című első verseskötetével viharos irodalmi sikert aratott.
Költői vénáját és formaérzékét számos rangos pályatársa és mérvadó kritikusok is méltatták. Az első kötet óta eltelt időben a szerző számos színháztól érkezett felkérésnek tett eleget, és műfordítóként kamatoztatta tehetségét. A Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényét 2003-ban adta közre a Magvető Kiadó. A műből azóta készült a Budapest Bábszínházban bábmusical, amelynek alapján megszületett az azonos című kalandlemez is, melynek zeneszerzője Presser Gábor.
Varró Dániel új verseskötete, a Szívdesszert a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, akár egy szerelmi kisenciklopédia. A szerzőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik, rímjátékokban azonban most sincs hiány, a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig. A kötetből készült hangoskönyvön a verseket Mácsai Pál adja elő.
A legutóbbi verseskötete, a Kerge ABC, amely Szabó T. Annával és Tóth Krisztinával közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdõbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével.
Díjai
Bródy-díj (1999), NKA-ösztöndíj (2000), Új Magyar Hangjáték Díj (2000), Móricz-ösztöndíj (2002), Petőfi-díj (2002), Bárka-díj (2003), IBBY-díj (2004), Gundel művészeti díj (2004) József Attila-díj (2005), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007)
Költői vénáját és formaérzékét számos rangos pályatársa és mérvadó kritikusok is méltatták. Az első kötet óta eltelt időben a szerző számos színháztól érkezett felkérésnek tett eleget, és műfordítóként kamatoztatta tehetségét. A Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényét 2003-ban adta közre a Magvető Kiadó. A műből azóta készült a Budapest Bábszínházban bábmusical, amelynek alapján megszületett az azonos című kalandlemez is, melynek zeneszerzője Presser Gábor.
Varró Dániel új verseskötete, a Szívdesszert a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, akár egy szerelmi kisenciklopédia. A szerzőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik, rímjátékokban azonban most sincs hiány, a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig. A kötetből készült hangoskönyvön a verseket Mácsai Pál adja elő.
A legutóbbi verseskötete, a Kerge ABC, amely Szabó T. Annával és Tóth Krisztinával közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdõbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével.
Díjai
Bródy-díj (1999), NKA-ösztöndíj (2000), Új Magyar Hangjáték Díj (2000), Móricz-ösztöndíj (2002), Petőfi-díj (2002), Bárka-díj (2003), IBBY-díj (2004), Gundel művészeti díj (2004) József Attila-díj (2005), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............