Bársony István 1855-1928 [antikvár]

AjánlásA vadász legbiztosabb fegyvere a türelem. (Lee Wallek)A vadászat talán a legősibb szenvedély, hiszen egyidős az emberi történettel. Irodalmunkban is kiemelkedő szerepet játszik. Gondoljunk csak egyik eredetmondánkra, amelyet Arany János énekelt meg a csodaszarvasról.És itt vannak híres vadászíróink: Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Fekete István, valamint a ma már kevésbé ismertek: Xantus János, Nadler Herbert, Lázár Kálmán, Róth Gyula, Maderspach Viktor és Bársony István.Utóbbinak megismertetésében és újrafelfedezésében elévülhetetlen érdemei vannak dr. Csiák Gyula sárkeresztesi orvosnak, aki évtizedek óta foglalkozik a falu szülöttének. Bársony Istvánnak életművével. Mint írja, kettős indíttatás vezérelte: először kisiskolásként, bizonyítványosztáskor kapott egy ajándékkönyvet (Néma völgyben), melyben nyolc Bársony-novella szerepelt. Elragadtatással olvasta őket. Másodszor, amikor Sárkeresztesen abba a kertbe költözött, ahol az író gyermekkorát töltötte. így belső késztetést érzett, hogy műveit összegyűjtse és elolvassa.De úgy érezte, ennél több kell, és elhatározta, hogy tudományos igénnyel mutatja be a vadászírót és a magyar próza mesterét, akit életében oly sokan tiszteltek, s akiről hosszú évtizedekig alig lehetett hallani.Első monográfiája A pagony dalnoka - Bársony István élete és munkássága címmel jelent meg magánkiadásban. A gondosan szerkesztett kötetből megismerhetjük a vadászíró életét. Nem csupán saját érzéseit és reflexióit írja le, hanem sokat idéz az író műveiből is. Emellett a korabeli újságok és folyóiratok kritikáit is citálja, így olvashatjuk többek között Schöpflin Aladár, Palágyi Lajos, Lövik Károly és Péterfy Jenő írásait is. Már ez az életműkötet is kiváló eszköz volt arra, hogy az utókor megismerje Bársony István műveit. De ez nem volt elég a fáradhatatlan orvosnak.Itt az újabb kötet, amely folytatása és - már csak terjedelme okán is - kiegészítése az első könyvnek. Az új monográfia első részében összefoglalja a kortársak (Gárdonyi, Bródy, Benedek Elek stb.) Bársony Istvánról szóló írásait, megjelent műveinek kritikáit. A második rész a tárgyi emlékekkel foglalkozik. Csak hogy néhány példát kiragadjak: iskolákat neveztek el róla, emléktáblákat avattak, felújították és róla nevezték el a Gaja-völgyben azt az emlékházat, aminek avatásán magam is részt vettem.A kötet harmadik része a szerkesztő által legjobbnak tartott Bársony-no-vellák gyűjteménye. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy egy személyes em-i I' i '11- ^ 7 ^