kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - Beszélgetés a ferdetoronnyal [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/670/2059670.jpg "Móra Ferenc - Beszélgetés a ferdetoronnyal [antikvár]")
Részlet:
Ha az ember azt akarja, hogy ne legyen láza, akkor ne hőmérőzze magát. Ez politikai axiómának látszik, pedig csak az én privát életregulám, amely nagyszerűen szuperált is, míg meg nem bukott. Ez ugyan a politikákkal is igy szokott lenni, meg az axiómákkal is. Három esztendeig meg tudtam magam őrizni a hőmérőtől és addig soha nem volt lázam, csak melegem. Most a negyedik esztendőben rámszabadult a doktor, nekemfogta a hőmérőt és mérgesen nézett hol arra, hol énrám:
- Látod, micsoda ember vagy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Ha az ember azt akarja, hogy ne legyen láza, akkor ne hőmérőzze magát. Ez politikai axiómának látszik, pedig csak az én privát életregulám, amely nagyszerűen szuperált is, míg meg nem bukott. Ez ugyan a politikákkal is igy szokott lenni, meg az axiómákkal is. Három esztendeig meg tudtam magam őrizni a hőmérőtől és addig soha nem volt lázam, csak melegem. Most a negyedik esztendőben rámszabadult a doktor, nekemfogta a hőmérőt és mérgesen nézett hol arra, hol énrám:
- Látod, micsoda ember vagy te! Csak hozzád értetem a hőmérőt, máris harminchét-kettőt mutat.
- Akkor ne azt mondd, micsoda ember, hanem azt, hogy micsoda hőmérő.
De az orvos csak tovább mérgeskedett. Mutatni azonban nem mutatta, inkább annyira hozzám édesedett, hogy még a kabátomat is lesimogatta rólam. Akkor aztán elkezdte kiadni a mérgét. Olyan dühös kopogtatást vitt véghez rajtam, hogy el kellett magam nevetni.
Termékadatok
Cím: Beszélgetés a ferdetoronnyal [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kiadó: Genius-Lantos kiadás
Kötés: Bőr
Méret: 110 mm x 180 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............