kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bata Imre - Beszélő házak és tájak [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/663/5052663.jpg "Bata Imre - Beszélő házak és tájak [antikvár]")
Beszélő házak és tájak [antikvár]
Bata Imre, Belia György, Benjámin László, Bernáth Aurél, Bertha Bulcsú, Bodnár György, Bóka László, Bródy András, Csák Gyula, Csoóri Sándor, Domokos Mátyás, Erki Edit, Fodor András, Füsi József, Gáll István, Galsai Pongrác, Garai Gábor, Hatvany Lajos, Hegedűs Géza, Huszár Klára, Ignotus Pál, Illés Endre, Jenei Ferenc, K. Nagy Magda, Kabdebó Lóránt, Kardos Pál, Károlyi Mihályné, Kellér Andor, Képes Géza, Kispéter András, Kiss Károly, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Kosztolányi Dezsőné, Kovács Győző, Kovalovszky Miklós, Lakatos István, Lator László, M. Juhász Margit, Major Ottó, Móricz Virág, Nagy Péter, Nemes Nagy Ágnes, Németh G. Béla, Ortutay Gyula, Péter László, Rozsics István, Scheiber Sándor, Simon István, Sinka Erzsébet, Somlyó György, Stella Adorján, Sükösd Mihály, Szabolcsi Miklós, Szántó Piroska, Szász Imre, Szauder József, Szeberényi Lehel, Szerb Antalné, Thurzó Gábor, Tóbiás Áron, Tóth Eszter, Vargha Balázs, Vas István, Vinkó József
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5200 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Beszélő házak és tájak [antikvár]
Szerző:
Bata Imre
,
Belia György
,
Benjámin László
,
Bernáth Aurél
,
Bertha Bulcsú
,
Bodnár György
,
Bóka László
,
Bródy András
,
Csák Gyula
,
Csoóri Sándor
,
Domokos Mátyás
,
Erki Edit
,
Fodor András
,
Füsi József
,
Gáll István
,
Galsai Pongrác
,
Garai Gábor
,
Hatvany Lajos
,
Hegedűs Géza
,
Huszár Klára
,
Ignotus Pál
,
Illés Endre
,
Jenei Ferenc
,
K. Nagy Magda
,
Kabdebó Lóránt
,
Kardos Pál
,
Károlyi Mihályné
,
Kellér Andor
,
Képes Géza
,
Kispéter András
,
Kiss Károly
,
Komlós Aladár
,
Kosztolányi Dezső
,
Kosztolányi Dezsőné
,
Kovács Győző
,
Kovalovszky Miklós
,
Lakatos István
,
Lator László
,
M. Juhász Margit
,
Major Ottó
,
Móricz Virág
,
Nagy Péter
,
Nemes Nagy Ágnes
,
Németh G. Béla
,
Ortutay Gyula
,
Péter László
,
Rozsics István
,
Scheiber Sándor
,
Simon István
,
Sinka Erzsébet
,
Somlyó György
,
Stella Adorján
,
Sükösd Mihály
,
Szabolcsi Miklós
,
Szántó Piroska
,
Szász Imre
,
Szauder József
,
Szeberényi Lehel
,
Szerb Antalné
,
Thurzó Gábor
,
Tóbiás Áron
,
Tóth Eszter
,
Vargha Balázs
,
Vas István
Vinkó József
Kiadó: Officina Nova
Kötés: Vászon
ISBN: 9637835016
Méret: 170 mm x 240 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Vinkó József (Gencsapáti, 1951. szeptember 23. –) dramaturg, műfordító, újságíró.
Gencsapátiban született, Szombathelyen járt gimnáziumba, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának francia-magyar szakos hallgatója. Az egyetem elvégzése után, 1976-tól a József Attila Színház dramaturgja, 1980-tól a Vidám Színpad irodalmi vezetője. 1985–90 között az Artisjus Színházi Ügynökség vezetője.
Egyetemista kora óta különböző kulturális lapok szerkesztője, újságíró. Különböző kiadványokban közel ezer színikritikája, interjúja, esszéje, publicisztikája jelent meg. Könyvkiadóként is működött, 1989–2005 között többek közt ő adta ki magyar nyelven a Berlitz útikönyveket. Kiadta többek között Huszti Péter, Bodrogi Gyula, Müller Péter könyveit is. Egy időben krimisorozatot szerkesztett, 1990–91-ben az újraindult Színházi Élet szerkesztőbizottságának volt a tagja, számtalan színházban dolgozott, mint vendégdramaturg.
1985-től a Stúdió című kulturális hetilap egyik televíziós szerkesztő-műsorvezetője. Mikrofonja előtt olyan világsztárok szólaltak meg elsőként a magyar képernyőn, mint Jean-Paul Belmondo, Jean Marais, Annie Girardot, Juliette Gréco, Robert Merle, Marguerite Duras, Hundertwasser és mások. Számtalan magyar és külföldi művészről készített portréfilmet.
1990-től az MTV, 1997-től az RTL Klub és a TV2 producere. Nevéhez fűződik a Helló, világ!, a Helló, Magyarország! című turisztikai magazinok, a Megáll az ész! című szórakoztató műsor létrehozása. Főszerkesztő-műsorvezetője az Exkluzív televíziós szórakoztató hetilapnak. Számtalan más műsor (Életveszélyben, Nyugat, Vers éjfél után, Jó reggelt Magyarország!, Nagyvizit, Gróf Széchenyi Ödön nyomában stb.) producere.
Műfordításainak, színházi adaptációinak száma meghaladja a százat. Ezek egy része ma is szerepel a színházak repertoárján. Többek között Boris Vian, Fernando Arrabal, Georges Feydeau, Ionesco, Jean Poiret színműveit, Zsolt Béla, Lengyel Menyhért regényeit adaptálta magyar színpadra.
Érdeklődése 2009-ben fordult a gasztronómia felé. Azóta folyamatosan írja a Heti Válasz című hetilapban gasztronómiai rovatát. 2010-ben társtulajdonosként és főszerkesztőként újraindította a Magyar Konyha című gasztronómiai havilapot.
A Kossuth rádióban 2014. január óta minden héten szombaton hallható Szellem a fazékból című gasztrotörténeti sorozata.
Gencsapátiban született, Szombathelyen járt gimnáziumba, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának francia-magyar szakos hallgatója. Az egyetem elvégzése után, 1976-tól a József Attila Színház dramaturgja, 1980-tól a Vidám Színpad irodalmi vezetője. 1985–90 között az Artisjus Színházi Ügynökség vezetője.
Egyetemista kora óta különböző kulturális lapok szerkesztője, újságíró. Különböző kiadványokban közel ezer színikritikája, interjúja, esszéje, publicisztikája jelent meg. Könyvkiadóként is működött, 1989–2005 között többek közt ő adta ki magyar nyelven a Berlitz útikönyveket. Kiadta többek között Huszti Péter, Bodrogi Gyula, Müller Péter könyveit is. Egy időben krimisorozatot szerkesztett, 1990–91-ben az újraindult Színházi Élet szerkesztőbizottságának volt a tagja, számtalan színházban dolgozott, mint vendégdramaturg.
1985-től a Stúdió című kulturális hetilap egyik televíziós szerkesztő-műsorvezetője. Mikrofonja előtt olyan világsztárok szólaltak meg elsőként a magyar képernyőn, mint Jean-Paul Belmondo, Jean Marais, Annie Girardot, Juliette Gréco, Robert Merle, Marguerite Duras, Hundertwasser és mások. Számtalan magyar és külföldi művészről készített portréfilmet.
1990-től az MTV, 1997-től az RTL Klub és a TV2 producere. Nevéhez fűződik a Helló, világ!, a Helló, Magyarország! című turisztikai magazinok, a Megáll az ész! című szórakoztató műsor létrehozása. Főszerkesztő-műsorvezetője az Exkluzív televíziós szórakoztató hetilapnak. Számtalan más műsor (Életveszélyben, Nyugat, Vers éjfél után, Jó reggelt Magyarország!, Nagyvizit, Gróf Széchenyi Ödön nyomában stb.) producere.
Műfordításainak, színházi adaptációinak száma meghaladja a százat. Ezek egy része ma is szerepel a színházak repertoárján. Többek között Boris Vian, Fernando Arrabal, Georges Feydeau, Ionesco, Jean Poiret színműveit, Zsolt Béla, Lengyel Menyhért regényeit adaptálta magyar színpadra.
Érdeklődése 2009-ben fordult a gasztronómia felé. Azóta folyamatosan írja a Heti Válasz című hetilapban gasztronómiai rovatát. 2010-ben társtulajdonosként és főszerkesztőként újraindította a Magyar Konyha című gasztronómiai havilapot.
A Kossuth rádióban 2014. január óta minden héten szombaton hallható Szellem a fazékból című gasztrotörténeti sorozata.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............