Bevezetés a műelemzésbe [antikvár]

Részlet: I. AZ IRODALOMMAL FOGLALKOZÓ VAGY VELE ÉRINTKEZŐ TUDOMÁNYOK AZ IRODALOMELMÉLET TÁRGYA ÉS HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN Első félévi Irodalmi tanulmányaink során a műelemzés elvi kérdéseit Ismerjük meg, és gyakorlatában igyekszünk jártasságra szert tenni. Az a tudomány, amely e téren útbaigazítást ad, az irodalomelmélet. Elsősorban is tehát ennek a fogalmával és tárgyával kell tisitaoa jönnünk. Az Irodalom-elmélet - egyelőre csak legáltalánosabb meghatározását adjuk - az irodalom léggegével és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. AaJxotialom pedig nagy^SItalánossdlgban az irodalmi müTOk összessége. Az irodalmLgiü - lé^ nyegének részletes kifejtésSt sztifféirkésöBB^gezzük el - ajnyelvi anyag segítségével létrehozott műalkotás. Azonban már itt szögezzük le azt, amiben nem mindig értettek egyet az irodalom létformájával foglalkozó szakemberek, ti. hogy az irodalmi alkotások körébe tartozóknak tekintjük a csak szóban élő és szóbelileg továbbhagyományozptt műveket is: a népköltészet és az irás Ismerete előtt keletkezett költészet, az un. ösköltészet, terineRett is, bár elismerjük, hogy az Irodalom magvát az írásos szépirodalom képezi. De az irodalom fogalma más szempontból is kettéválik: meg kell különböztetni egymástól a nemzeti irodalmat és a világirodalmat. A nemzeti irodalom sajátos nemzeti talajon, az illető nemzet fejlődésével párhuzamosan, történetével szoros összefüggésben jön létre és bontakozik ki; sajátos szint jelent a világirodalom egészében. A világirodalom (az elnevezést először Goethe használta) Babits Mihály szavaival a közös a sokféleségben, az egységes szellemi folyam "nemzetileg széttagolt világunkban", "a nemzeti iroc-almak közegén át nyilatkozik meg". Vagy Barta Jánosnak létrejöttére célzó konkrétabb meghatározása szerint: "A tényleges érintkezések, fordítások, átvételek, közó^s társadalmi helyzet révén kialakul a társadalmi tudatnak, a szellemi életnek egy olyan rétege, amely a nemzetek között egyik nemzettől a másikig terjed; azt az irodalmi anyagot, amelyet egy-egy ilyen nemzetek közti tudat, irodalmi áramlat magába fogad, nevezzük világirodalomnak." A műelemzés kérdéseivel foglalkozva megállapításaink általában vonatkoznak az irodalomra, tehát a nemzeti és a világirodalomra egyaránt, példáinkat is mindkét területről vesszük, s utalásaink is mindkettőre irányulnak. Hogy az irodalomelmélet fogalmát, tárgyát és rendszerét megismerhessük, el kell helyeznünk a tudományok rendszerének egészében. Tárgyunk megközelítése érdekében utalnunk kell a tudományok csoportosítására. A természeaudományok az ember társadalmi tevékenységén - 3 -