kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alois Woldan - (B)irodalmi álmok - (B)irodalmi valóság [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/849/4072849.jpg "Alois Woldan - (B)irodalmi álmok - (B)irodalmi valóság [antikvár]")
(B)irodalmi álmok - (B)irodalmi valóság [antikvár]
Alois Woldan, Fabulya Andrea, Krúdy Gyula, Lukács István, Molnár Ferenc, Rózsa Mária, Vajda György Mihály, Vörösmarty Mihály
Fried István
Előszó álomról ás valóságról (és városairól)
Kötetünk címe némi szójátékkal ama két pólus közt lebegő-ingadozó gondolatot, vágyat, megfontolást jelzi, amely a dualizmus Monarchiájában a legkülönfélébb formában merült föl. Az álom és valóság nem pusztán a közeli múlt egykori „blickfang"-os kiállításcíme, nemcsak művész- és némileg polgáréleteket meghatározó jelzése a szintén a legkülönfélébb formában megnyilvánuló én-hasadtságnak, hanem mintha még az...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Fried István
Előszó álomról ás valóságról (és városairól)
Kötetünk címe némi szójátékkal ama két pólus közt lebegő-ingadozó gondolatot, vágyat, megfontolást jelzi, amely a dualizmus Monarchiájában a legkülönfélébb formában merült föl. Az álom és valóság nem pusztán a közeli múlt egykori „blickfang"-os kiállításcíme, nemcsak művész- és némileg polgáréleteket meghatározó jelzése a szintén a legkülönfélébb formában megnyilvánuló én-hasadtságnak, hanem mintha még az úgynevezett „reálpolitika" szférájában is helyet kérne-kapna. Míg a „viribus unitis" jelszóként funkcionál, és a Monarchia vezetőrétegeinek illúziói szerint tudata áthatja a tartományok lakosságát (álom), egyetlen olyan ország, nemzet, nép, nemzetiség sincs, amely tökéletesen elégedett lenne helyzetével, kivétel nélkül mindegyik sérelmeket nevelget magában, számos helyen titkos társaságok létesülnek, az egymással is vitatkozó ellenzéki pártok, egyesülések és . ellen-egyesülések a változás lehetőségein töprengenek (realitás). Míg a Monarchia Ferenc József uralkodása jubileumának, a magyar államalapítás ezredéves évfordulójának lázában ég, egy újabb ezredévre készülődve, egykori és jelenkori nagyságán, szinte: nagyhatalmi státuszán el-elmerengve (álom), addig Európa más részein újságírók és politikusok a Monarchiában valóban szerencsétlen és áldatlan nemzetiségi viszonyokat teszik szóvá, (melyek nem áldatlanabbak, mint sokhelyütt másutt), nemigen hisznek a Monarchia változatlan fenntarthatóságában (realitás). Míg az eredményes külkereskedelem, a virágzó gazdaság kör- és sugárút-csodákat, pompázatos színházépületeket, új meg új vasútvonalakat, tengerparti szállodákat remekel (álomba játszó realitás), addig gazdasági menekültek hadserege indul egy másik úton szintén a tenger felé, hogy a nyomor, a reménytelenség elől meneküljön (realitásba játszó álom).
Továbbra is szembesíthetjük a Monarchia fényét a Monarchia árnyaival, az irodalom, a zene, a bölcselet, a pszichoanalízis, a festészet meg az építészet közös „szöveggé" válását a nemzeti művészet ápolására, létesítésére történő, össztársadalminak meghirdetett igényével. Miközben a tudomány a természetkutatás tárgyiasságának és tárgyszerűségének eszméjét az irodalomtörténetre vagy az összehasonlító irodalomtudományra is alkalmazhatónak véli, azonközben tudósok és költők az elemzésül
Termékadatok
Cím: (B)irodalmi álmok - (B)irodalmi valóság [antikvár]
Szerző:
Alois Woldan
,
Fabulya Andrea
,
Krúdy Gyula
,
Lukács István
,
Molnár Ferenc
,
Rózsa Mária
,
Vajda György Mihály
Vörösmarty Mihály
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9634822754
Méret: 160 mm x 240 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............