Budapesti hirlap tárcái III. [antikvár]

Egy jegygyűrű története. Irta Darkó Jenő. Megjelent 1907 május 1-én. Abban iaz időben, midőn hazánkban II. Endre alatt ádáz tusa folyt a király és a nemzet közötti jogviszony szabályozásáért, melynek egyik nagyjelentőségű eredménye a királyi hatalmat korlátozó arany-bulla lett, déli szomszédainknál, a szerbeknél épp az ellenkező jelenséget tapasztaljuk. István nagyzsupánnak nem kevésbbé ádáz küzdelmek árán sikerült a rakoncátlan nemességet megfékeznie, sőt adófizetésre kényszerítenie s hatalma, mely főképp az egyházra és az alsóbb néposztályokra támaszkodott, oly mértékben megnövekedett, hogy 1217-ben minden akadály nélkül fölvehette a királyi cimet. Ebben a küzdelemben nem csekély segitségére volt az >a családi összeköttetés, melyet házasság-révén a bizánci császári házzal tartott fönn. ügy ő, mint fia, Radoszláv István, ki 1228-ban követte őt á trónon, bizánci hercegnőket vettek feleségül. Az ifjú Eadoszhiv számára atyja először Mihály epiruisi deszpota leányát szemelte volt ki nőül, de ez a szándék meghiusult az akridai patriárka tiltakozásán, a ki akkor az Al-Duna táján alakult ortodox államoknak első egyházfejedelme volt. Ö ugyanis a hetedik rokonsági fok akadálya miatt vonakodott e házasságba bele- Tárcák: III. kötet. 1