Burns/Scott Walter/A gyémánt nyakláncz [antikvár]

Részlet: BURNS. (1828.) Társadalmunk jelen körülményei között nem épen szokatlan az, hogy lángeszű ember kenyeret kér s követ kap; mert daczára a kereslet és kínálat nagyszerű elvének, épen nem az a legfőbb kitűnőség, melyet az emberek legörömestebb elismernek. Egy fonógép feltalálója meglehetősen biztos lehet a felől, hogy még életében megnyeri jutalmát; de egy valódi költemény szerzője, szintúgy mint egy valódi vallás apostola, az ellenkező felől csaknem épen oly biztos lehet. Nem tudjuk, vajon ez az igaztalanság nem azért tűnik-e fel annál merevebben, mivel rendesen a halál után következik a megjutalmazás. Burns Róbert a természet rendje szerint még sokáig élhetett volna, de rövid élete nehéz munkában és nélkülözésben tölt s férfikora virágában halt meg nyomorún, elhagyatva...