Calamus [antikvár]

GÁBOR Dávid Petőfibe oltott Horatius: „Mostan akár ma megássa / Gödrömet a sírásó, / Bánom is én!" Petőfi vígeposzának tárgyalásakor gyakori szempont szokott lenni annak ókori elözményműfajával való kapcsolata, különös tekintettel az antik eposzokban felfedezhető párhuzamokra. A helység kalapácsa eposzi kellékeit már sokat vizsgálták, ezért előadásomban inkább a vers utolsó soraiban rejlő Horatius-imitációt, mi több, -paródiát szeretném bemutatni. Petőfi vígeposzának epilógusa és Horatius 111. 30 carmene között érezhető valamiféle kapcsolat, de vajon többről van-e szó, mint néhány kifejezés vagy gondolat átvétele, vagy csak a halhatatlanság eszménye köti össze a két verset? A 30. carmen hatásának vizsgálata előtt azonban érdemes megnézni, hogy Petőfi és a latin nyelv kapcsolatáról mit lehet tudni. Horváth János 1922-es monográfiájában lehet olvasni arról, hogy Petőfi diákévei alatt már találkozott Horatius költészetével, és az idegen nyelvű költök közül Horatiust kedvelte leginkább. Kerényi Ferenc 2008-as monográfiája szerint a latin nyelvvel és