kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Batári Gábor - Casanova visszanéz [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/55/4398055.jpg "Batári Gábor - Casanova visszanéz [antikvár]")
Casanova visszanéz [antikvár]
Batári Gábor, Báthori Csaba, Bella István, Buda Attila, Búzás Huba, Claude-Barthélemy Morisot, Csoóri Sándor, Csűrös Miklós, Fodor András, Füleki Gábor, Geoffroi de Saint Victor, Hajdu Ferenc, Hieronymus Angerianus, Johann Wolfgang Goethe, Kabdebó Lóránt, Kelemen Lajos, Kemsei István, Kenyeres Zoltán, Michael Marullus, Németh István Péter, Rainer Maria Rilke, Suhai Pál, Sz. Tóth Gyula, Szakolczay Lajos, Szergej Jeszenyin, Tamási Orosz János, Vészi Endre
Részlet:
GONDOLATAIM
Mintha folyóból lépnének elém mosolyogva. Lányok ők, még nedvesek a fogantatás óta. Egy kicsit bátrak is, de nem számításból szeretnek és nem szemérmesen. Szeretőim ők, valódiak, hús-vér testük érintésemre kibomlik, meztelenségük csupa megadás és ölelkezés. Szeretője, férje vagyok mindnek az ásó-kapáig!
A SZOKÁS HATALMA
Kilencven éve ilyen meleg őszt! Csorog a nap mustja, sistergő levegőt párázik a házak teste, megemeli a lebegő tetőt.
Szinte még nyár van, gyanútianok...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
GONDOLATAIM
Mintha folyóból lépnének elém mosolyogva. Lányok ők, még nedvesek a fogantatás óta. Egy kicsit bátrak is, de nem számításból szeretnek és nem szemérmesen. Szeretőim ők, valódiak, hús-vér testük érintésemre kibomlik, meztelenségük csupa megadás és ölelkezés. Szeretője, férje vagyok mindnek az ásó-kapáig!
A SZOKÁS HATALMA
Kilencven éve ilyen meleg őszt! Csorog a nap mustja, sistergő levegőt párázik a házak teste, megemeli a lebegő tetőt.
Szinte még nyár van, gyanútianok a kertben
a rózsák. ,
De odafönt megindultak ^
már a fecskék,
s dobálva leveleiket,
idelent, vetkőzni
kezdtek a fák.
Mintha sejtenének valamit,
vagy valakit önként követnének.
Mennek az idő elébe
a buták.
Termékadatok
Cím: Casanova visszanéz [antikvár]
Szerző:
Batári Gábor
,
Báthori Csaba
,
Bella István
,
Buda Attila
,
Búzás Huba
,
Claude-Barthélemy Morisot
,
Csoóri Sándor
,
Csűrös Miklós
,
Fodor András
,
Füleki Gábor
,
Geoffroi de Saint Victor
,
Hajdu Ferenc
,
Hieronymus Angerianus
,
Johann Wolfgang Goethe
,
Kabdebó Lóránt
,
Kelemen Lajos
,
Kemsei István
,
Kenyeres Zoltán
,
Michael Marullus
,
Németh István Péter
,
Rainer Maria Rilke
,
Suhai Pál
,
Sz. Tóth Gyula
,
Szakolczay Lajos
,
Szergej Jeszenyin
,
Tamási Orosz János
Vészi Endre
Kiadó: Napkút Kiadó Kft.
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9789632639932
Méret: 160 mm x 210 mm
A költőfejedelem 1749-ben, frankfurti polgárcsaládban született Johann Wolfgang von Goethe, a német felvilágosodás és kora romantika írófejedelme. Jelentőségét a német és a világirodalomban Voltaire-éhez lehet csak mérni. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott, s jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése is. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............