C.E.T Central European Time 1995. január-február [antikvár]

Részlet a műből:A jó színész úgy ír, mintha a saját szövegét a színpadon mondaná, és lúl a bemutatón már legalább 50 előadás során érlelte volna ki a szavakat a nézőtér hangos és néma csöndjeinek kritikáiban. Holott tudja, hogy az olvasás néma műveletéhez a szóközökbe kell csempésznie a nézőteret, nehogy a mondatok kiüresedjenek, s kell valami egyéb többlet is, ami megfoghatatlan, akár a Koltay-fllm, a Sose halunk meg édes keserűsége - Székhelyi József szövege talán ezért is színtiszta líra,(M. A.)Székhelyi József Ombudsman a súgólyukbanRÉSZLET A SOPRONI LEVELEKBŐLKedves Barálom,március van. Szikrázik a hótól a hegy. Gubbasztok egy hó-buckán. Mennyit ér egy ombucmán egy elkotrandó hóbuckán? Különösen akkor, amikor egyáltalán nincs is még kilencvenhárom tavaszán beiktatott ombudsman, hó meg annyi van, mint amennyi dolga akadna annak a szegény bolondnak, akit majd felesket a többségi akarat - a kisebbségek őréül. Barátom, innen kőhajításnyira van Sopronkőhida, puskalövésnyire Döbling, Kufsteinig akár sétálni is lehet, ha muszáj. Sétálok, tőlem szokatlanul. Este akkora sikere volt Az á/dozat-nak, hogy beleborzongtam. Ma estére pótszékeznek, mintha tudnák, többet nem játsszuk Júdást, Jézust, Márkot. Vége az Evangéliumnak. Vége egy mesének. Jó éjszakát, emberek. Ez volt a Hét Az áldozat hete, játék és szanatórium. Hó-buckás csönd. Tudod, most van időm átlapozni a tudatom minden rétegét olyan hűvös objeküvitással, mely hűv deviál az alaptermészetemtől, miképp szokatlan ez a séta is a ropogós márciusi hóban. Most fagy meg egy színház. És ordítva, sikoltozva, veleszületett rendellenességgel születik egy másik színház. Vajon lesz-e fejecskéjén nyoma a fogónak, belekor-tyol-e a magzatvízbe, életképes-e? És ha igen, az érte és általa beáldozott szellemi és anyagi javak, közpénzek és közkincsek megőrződnek-e, vagy végképp felszívódnak, és az ellentételezetlen sorsok, mint Richárd álma, visszakísértenek-e, és mint démoni rémálom sodotják tovább a többi műhelyt, és a rombolás oiszágol-e? És megmarad-e a koraszülött, és mibe kerül a családnak, míg felnő, ha felnő egyáltalán.Ez nagy kérdés persze. Egyszerre szakmai és poliükai, szociológiai és gazdasági.Hol vagy, Apu? - Hol csoszogsz Doktor úr, minden borsód összes faladról hógolyóvá őszült a talpam alatt.Te, aki nagy tudású közgazdász voltál, azt magyaráztad nekem 1972-ben, amikor a Kecskeméti Színház Zombox-béli táj előadásáról hazaértem