Csalárd Cupido/Proserpina elragadtatása/Cuma várasában építtetett Dédalus temploma/Heroida-fordítások [antikvár]

Aki ezen könyvben foglaltatott verseket kívánja olvasni és az ennek előtte nem tudta, szükségképpen eszében kelletik az verseknek könnyebb értelme kedveért azt venni, hogy a régiek a Cupidót Venusnak, némelyek írása szerint Marstúl, amint mások tanítják pedig, Vulcanustúl avagy Mercuriustúl származatt fiát a kacér indulat és buja szerelem istenének, Dianát ellenben, Jupiternek Latonátúl született leányát a tisza élet istenasszonyának tartották: kire nézve aki abban az üdőben tiszta életre, szüzességre akarta magát kötelezni, ennek oltalma és szárnya alá folyamodott, azaránt feltett szándékában tökéletesen megmaradhatásának okáért. Aki pedig a bujálkodó élet és tisztátalan szerelem után akart indulni, a Cupido zászlója alá íratta magát és annak vette fel zsoldját. A Cupidónak nevezetin pedig mostan is közönségesen a versírók s mások is azon tisztátalan kacér szerelmet szokták érteni, akinek rabjai nemcsak a régi üdőkben esmertek sok veszedelmeket, hanem a mostaniban is elég példája vagyon annak mérges csemegéjén kapdosóknak sokféle keserves esetekről, amint az az említett versekbűl is bőven megtetszik. Ezeket azért elsőben így értvén, tudja meg azután azt is az Olvasó, hogy azon versekben a Geniuson értetik egy olyan személy, aki minekutána általlátta sok dolgokbúl az említett veszedelmeket s azoknak szörnyűségét, amelyek, tudnia illik, mind az házasságban, mind azon kívül az megmondott buja szerelemnek mérge s emésztő tüze miatt szoktak esni, és azokat el akarná kerülni: a Dianának (melyet az isteni malasztnak és gondviselésnek példáztunk azon versekben, segedelme) folyamodik oltalmához, és hogy inkább megmenekedhessen annak sokféle tőrétűl s gyakor ostromitúl, a magányos tiszta életre kötelezi magát azon szűz asszonynak segedelmében vetett reménsége mellett.