kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Ács Jenő - Csordulj idő [antikvár]
 
Időszerű és egyben maradandó könyvet szeretnénk az Olvasók kezébe adni. Olyant, amely hűen tükrözi a gyár dolgozóinak életét, történelmi korszakunk egy fontos szakaszában. Célunk az volt, hogy kövessük az évek változásait, eseményeit, amelyek mindennapjainkat - így a Csepel Művek közösségének munkáját, fejlődését is - jelentősen befolyásolták 1970 és 1977 között. Nem törekedhettünk teljességre. A riportkönyv fő vonalát a CSEPEL-ben és az OLVASÓ MUNKÁS-ban megjelent írások képezik. De úgy...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2280 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Időszerű és egyben maradandó könyvet szeretnénk az Olvasók kezébe adni. Olyant, amely hűen tükrözi a gyár dolgozóinak életét, történelmi korszakunk egy fontos szakaszában. Célunk az volt, hogy kövessük az évek változásait, eseményeit, amelyek mindennapjainkat - így a Csepel Művek közösségének munkáját, fejlődését is - jelentősen befolyásolták 1970 és 1977 között. Nem törekedhettünk teljességre. A riportkönyv fő vonalát a CSEPEL-ben és az OLVASÓ MUNKÁS-ban megjelent írások képezik. De úgy gondoljuk, hogy éppen ez adja az antológia hitelességét, időszerűségét, s egyben jelentőségét is. A Csepel Művek jelenleg a megújulás időszakát éli át, s ennek megörökítése felelősségteljes és hálás feladat író és újságíró számára egyaránt. Kötetünkben riportok, tárcák, versek, portrék, életképek sűrű szövetté fonódnak össze: a dolgozó emberek világának, a munkásélet hétköznapjainak változó képét rajzolják meg az egyes fejezetek tartalma szerint, a különböző színekből, hangulatokból, olykor - mint a kunkorodó acélforgács - a kemény és nyers tényvázlatokból. Éppen ezért - az eddigi antológiáktól eltérően, talán szokatlanul is - a könyv egyes építőelemei keverednek (tégla és habarcs szerepének megfelelően) kiegészítve egyik a másikat. S ilymódon nem a szerzők személye válik fontossá, hanem maga az élet, a hétköznapok, az emberi sorsok, amit e könyv - szerény szándéka szerint - fölmutat. E gondolatok jegyében ajánljuk antológiánkat az Olvasók figyelmébe, abban a reményben, hogy a közölt írásokat magukénak vallják, azokban magukra ismernek, s vállalják a könyv egységes mondanivalóját, amely országunk egyik legnagyobb, s legjelentősebb történelmi múlttal rendelkező ipari kollektívájának életéből villant fel néhány pillanatot.
Ács Jenő művei
Barcs János művei
Bella István művei
Bencze József művei
Benke László művei
Benkő Károly művei
Bieliczky Sándor művei
Csákvári János művei
Csepeli Szabó Béla művei
Csőregh Éva művei
Csuka Zoltán művei
Drégely István művei
Drucker Tibor művei
Erdei Ferenc művei
Erdősi András művei
Fodré Sándor művei
Földesi József művei
G. Szabó László művei
Gerendás Ferenc művei
Gergely László művei
Gyócsi László művei
Hajtun József művei
Halász Imre művei
Illés Béla művei
Imre Erzsébet művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Jusztusz Gábor művei
Kanizsa József művei
Kis Ferenc művei
Kiss István művei
Kocsis Gizi művei
Kozma Judit művei
Markó Pál művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Molnár Ferenc művei
Nádasdi Éva művei
Nádass József művei
Nagy S. József művei
Nánay István művei
Pálfalvi Nándor művei
Pichler Ferenc művei
Polgár György művei
Prohászka László művei
Rudnai Gábor művei
Saly Géza művei
Schuch János művei
Somoskői Lajos művei
Szervác József művei
Szőke Rozália művei
Tábor István művei
Tamási Lajos művei
Tőzsér László művei
Varga István művei
Vathy Zsuzsa művei
Veszprémi Miklós művei
Zengő Mihály művei
Zsombok Timár György művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet