Csúf versek 2012-2013 [antikvár]

Elsősorban is meg kell köszönjem a családomnak a megköszönendőket, a fiaimnak, hogy elszavalták, megfilmesítették verseimet, és a feleségemnek, akihez a szerelmes verseim szólnak, hogy eltűrte, elviselte, hogy majd harminc év után a férje rendes, dolgozó emberből egyik napról a másikra mihaszna költővé züllött Persze csak attól, hogy a családnak tetszenek a versek, még nem lesz költő az ember, hiszen épelméjű családtag nem mond olyat egy művére büszke embernek, hogy "Ez nagyon szép, de azért egy közmunkási pozícióban komolyabb előremenetelre számíthatsz". Kellenek tehát olvasók, bírálók, akiknek pozitív visszajelzéseit nem hatják át a költőhöz kötődő érzelmeik, tehát gratulációjuk, tetszésnyilvánításuk őszinte, mint ahogy az is, ha simán megmondják, mire is kellett volna inkább használni azt a papírt Pár évtizeddel ezelőtt a költőnek esélye sem volt eljuttatni szavait, gondolatait az olvasókhoz, hacsak egyik-másik újság vagy kiadó szerkesztője nem találta szimpatikusnak az alkotót, vagy éppen nem tudott a költő annyi pénzt összeszedni, hogy saját költségén kinyomtatva próbálja megismertetni verseit a reménybeli publikummal. Én kezdetben a www.amatormuveszek.hu oldalon jelentettem meg verseimet, s köszönettel tartozom az oldal adminisztrátorainak s olvasóinak, hogy komolyan vettek; visszajelzéseik, javaslataik alapján több versemet is módosítottam, javítottam. Később megindítottam a Facebookon a verseim oldalát (www.facebookcom/kiskiversek) Itt minden nap új verset mutattam, és szép lassan felkúszott az oldal kedvelőinek száma ezer fölé. Köszönöm valamennyi olvasómnak, hogy majd két éven keresztül bátorítottak, pusztán már azzal is, hogy rendre elolvasták az oldalamra feltett verseimet s további munkára ösztönöztek megjegyzéseikkel, és azzal, hogy megosztva azokat másokkal is megismertették. De még korántsem volt ennyi olvasóm, amikor a verseim kapcsán megismerkedtem Komjáti Ildikóval, aki előbb beszélgetőtársam, később hajcsárom, barátom, végül a szerkesztőm lett. Nem is tudom méltóképpen megköszönni neki amit adott. Nélküle most jó 60 verssel lennék szegényebb, és nélküle egyáltalán nem is lenne ez a könyv. Az ő révén jutottam el a www.gepnarancs.hu portálig, amely heti két verset rendelt tőlem. Köszönöm nekik is a bizalmat, verseim közzétételét.