Bővebb ismertető
Az ELTE BTK Esztétika Tanszékének, illetve most már Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének munkatársai elhatározták, hogy kollégájukat és barátjukat, Poszler Györgyöt tanulmánykötettel köszöntik 70. születésnapján. A kezdeményezéshez csakhamar csatlakozott az ünnepelt számos tisztelője, barátja, kollégája és tanítványa: szerkesztők, tanárok, egyetemi oktatók, írók, költők, irodalomtörténészek. Már az is jelzi Poszler György hatását a hazai és a határokon túli magyar szellemi életre, hogy milyen széles területet fog át a tisztelgők névsora.
Ugyanerről tanúskodik az itt közölt esszék, tanulmányok, műelemzések tematikai és szemléleti sokszínűsége. Még a tartalmilag egymástól oly távol eső írások is olyan problémákat feszegetnek, melyek valamiképpen Poszler tanár úr érdeklődési körébe vágnak, hiszen ismerői tudják: baráti beszélgetésekben, előadásokban, és nem utolsó sorban maradandó művekben foglalkozott velük.
Nyitottsága, műveltsége, humora, derűs lénye mind a személyes érintkezésben, mind írásainak olvasásakor sokunkra felszabadítóan, megtermékenyítően hatott, és hat ma is. E kötet - bár nem rejti tudományos célját - nemcsak a tudós előtt kíván tisztelegni: reméljük, abból a nagyrabecsülésből és szeretetből is kifejez valamit, melyet oly sokan éreznek az ünnepelt iránt.
A szerkesztő
1943-ban született Budapesten. 1967-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–filozófia szakán. 1967 és 1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1975-ben a filozófiai tudományok kandidátusa volt.
Neki köszönhető több értékes mai magyar dráma, egyebek mellett Spiró György Csirkefej című darabjának színpadra segítése, dramaturgiai gondozása.1974-től 1986-ig az egyetem esztétika tanszékének tanára, 1987-ben az Operaház vezető dramaturgja volt. 1978 és 1982 között a Nemzeti Színház, 1982-től pedig a Katona József Színház dramaturgja volt.A Muzsika című folyóirat operakritikusa, a Holmi szerkesztőbizottsági tagja volt, valamint zenei kritikákat publikált az Élet és Irodalomban. 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1987-ben és 1990-ben is megkapta az országos színházi találkozó legjobb dramaturgiai munkájáért a kritikusok díját, 1988-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el.Életének 66. esztendejében, 2008-ban hunyt el.
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Magánszínház (2009)
Díjai
Erkel Ferenc-díj (1988)
Spiró György 1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, esszéista, műfordító.
Díjai
József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor – 1984, Csirkefej – 1987, Kvartett – 1998, Koccanás – 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), a Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2002), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj a Fogság című regényéért (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2010), Artisjus irodalmi nagydíj (2012), Perła Honorowa-díj (2013), Az évad legjobb magyar drámája (2015), Hazám-díj (2020)