Duna-völgyi párbeszéd [antikvár]

„Ami…velem, ​körülöttem s általam is történ, az nem egy emberélet problematikája, hanem egy egész magyar értelmiségi nemzedék sorsa, elmélkedése és próbája volt” – vallja magáról egy helyütt Balogh Edgár; másutt pedig ezt teszi hozzá vallomásához: „A közügy hajtott mindig, s ha írtam, az tudatos publicisztika volt.” Ez a négy évtizedet átfogó közírói életmű Kelet-Európa legújabbkori történelmének talán legviharosabb, legzaklatottabb szakaszát tükrözi kortársi tanúságtételül, nemcsak hitelesen és híven, hanem Balogh Edgár példamutató erkölcsi bátorságát, emberi-írói tisztaságát, eszmei tántoríthatatlanságát, meggyőződéssel vállalt kelet-eurpaiságát is dokumentálva. Ez a kelet-európaiság a vissza-visszatérő fő gondolata minden írásának akkor is, ha szociográfiát ír valamelyik szlovákiai magyar faluról; akkor is, ha romániai katonáskodásáról számol be; akkor is, ha a fasizmus területi, politikai, szellemi előnyomulása ellen tiltakozik; akkor is, ha irodalmi művekről, írói pályákról, irodalmi jelenségekről mond véleményt. Balogh Edgár így lett három ország – Magyarország, Csehszlovákia és Románia – szellemi életének részese és alakítója is. Gyűjteményünket – mely legjelentősebb publicisztikai és kritikai írásait tartalmazza – Sándor László, Balogh Edgár harcostársa és életművének kitűnő ismerője állította össze, arra törekedvén, hogy Balogh Edgár írói, szellemi-politikai arculata hiánytalanul és hitelesen rajzolódjék az olvasó elé.