"E kor nekünk szülőnk és megölőnk" [antikvár]

BEVEZETÉS b'iFItTff i.iii;; w i • i Az alábbiakban Örkény István drámáiról lényegében csak egyetlen szempontból szólunk: az egyéni és a nemzeti önismeretre vonatkozó kérdéseket vizsgáljuk. Mivel ez a problémakör több mű szerkezetébe beágyazva jelenik meg, főként szerkezetüket említjük. A szerkezetről más okból is beszélünk. A dráma világáról vagy az abban megjelenő kérdésekről általában, vagyis a legtöbb esetben, nem mint egy műnem önálló törvényszerűségeiben megjelenő és azok által létező világról és kérdésekről szoktak beszélni. Igen sokan úgy tekintik e műnem egyedi műveit, mint „jelentésteli irodalmi szöveget", vagy akár úgy, azon a módon, ahogyan egy regényt is lehet. A drámáknak ez a fajta megközelítési módja véleményünk szerint akkor sem kielégítő, ha az elemző eszmetörténeti vagy akár filozófiai kérdéseket vizsgál, mert a regényben is, a drámában is saját műneme törvényszerűségei által felépített világ jön létre. Ez természetesen azt is jelenti, hogy egyik műnem sem képes a társadalmi és egyéni (belső) világból bárminek a megfelelően erős, hangsúlyos tükrözésére; vagyis egyikben sem jelenhet meg bármi egyforma adekvát módon. Könnyen belátható, hogy ha a dráma egész világa a „név", a „dialógus" és az ún. „szerzői instruk- i ^ : i I ¦ ' r . . i I ; • .1 . ' : ¦ ¦ 'am