kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alföldy Jenő - "Egy szenvedély margójára" [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/89/2465089.jpg "Alföldy Jenő - \"Egy szenvedély margójára\" [antikvár]")
"Egy szenvedély margójára" [antikvár]
Alföldy Jenő, Bárányi Ferenc, Benjámin László, Béri Géza, Bertók László, Csanádi Imre, Csontos János, Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, József Attila, Juhász Ferenc, Kálnoky László, Lázár Ervin, Mezei András, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Pilinszky János, Simon István, Szabó Lőrinc, Szepesi Attila, Tóth Erzsébet, Vihar Béla, Weöres Sándor
Antikvár
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
A költő és a majompofa [antikvár]
Csoóri Sándor
![Csoóri Sándor - A költő és a majompofa [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/308/2402308_1.jpg "Csoóri Sándor - A költő és a majompofa [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
750 Ft
Irodalom [antikvár]
Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Bene Kálmán, Berzsenyi Dániel, Csoóri Sándor, Goethe, Gyémánt Csilla, Jókai Mór, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Madácsy Piroska, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Örkény István, Paulosz Szilentáriosz, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Sütő András, Szimonidész, Tamási Áron, Tóth Árpád, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor
![Ady Endre - Irodalom [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/490/2935490_1.jpg "Ady Endre - Irodalom [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
940 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
846 Ft
akciós ár:
752 Ft
Az év versei 2010 [antikvár]
Ágh István, Bertók László, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Győri László, Hárs Ernő, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Rába György, Renoir, Sulyok Vince, Takács Zsuzsa, Tornai József, Tőzsér Árpád, Utassy József, Vasadi Péter
![Ágh István - Az év versei 2010 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/660/2636660_1.jpg "Ágh István - Az év versei 2010 [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Duna [antikvár]
Balaskó Jenő, Balassa Péter, Beney Zsuzsa, Bertók László, Brasnyó István, Csoóri Sándor, Csurka István, Duray Miklós, Eörsi István, Esterházy Péter, Garaczi László, Géczi János, Géher István, Határ Győző, Horgas Béla, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Karátson Gábor, Karinthy Ferenc, Kemenczky Judit, Kodolányi Gyula, Kornis Mihály, Krausz Tivadar, Kukorelly Endre, Lezsák Sándor, Mándy Iván, Márton László, Megyesi Gusztáv, Mészöly Miklós, Nagy Gáspár, Németh Gábor, Petőcz András, Petri György, Rácz Péter, Szántó Piroska, Szeberényi Lehel, Szilágyi Ákos, Sziveri János, Szőcs Géza, Tábor Ádám, Takács Zsuzsa, Vas István, Zalán Tibor
![Balaskó Jenő - Duna [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/509/2939509_1.jpg "Balaskó Jenő - Duna [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Az év versei 2011 [antikvár]
Ágh István, Báger Gusztáv, Barna T. Attila, Beszédes István, Borbély András, Botár Attila, Both Balázs, Buda Ferenc, Csontos János, Csoóri Sándor, Darányi Sándor, Dobai Péter, Dobozi Eszter, Döbrentei Kornél, Falusi Márton, Fecske Csaba, Fekete Vince, Ferenczes István, Filip Tamás, Gál Sándor, Gergely Ágnes, Győrffy Ákos, Iancu Laura, Jónás Tamás, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kele Fodor Ákos, Kelemen Lajos, Kibédi Varga Áron, Király Zoltán, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kodolányi Gyula, Kókai János, Konczek József, Kovács András Ferenc, Kovács István, Kun Árpád, Kürti László, L. Simon László, Lackfi János, László Noémi, Lázár Bence András, Lehóczky Ágnes, Léka Géza, Lövétei Lázár László, Lukács Sándor, Markó Béla, Marsall László, Mezey Katalin, Mogyorósi László, Oláh János, Orbán János Dénes, Péntek Imre, Rába György, René Magritte, Sántha Attila, Sárándi József, Serfőző Simon, Szálinger Balázs, Szikra János, Szőcs Géza, Szöllősi Zoltán, Takács Zsuzsa, Tamás Menyhért, Tarbay Ede, Tornai József, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Turai Laura, Turczi István, Ughy Szabina, Utassy József, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Végh Attila, Vörös István, Zalán Tibor, Zsillé Gábor
![Ágh István - Az év versei 2011 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/379/2933379_1.jpg "Ágh István - Az év versei 2011 [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
A magyarokhoz [antikvár]
Ágoston István György, Babos István, Bacsi Lajos, Bakonyi István, Beke György, Bellon Tibor, Bíró Zoltán, Bodnár Dániel, Borlói Rudolf, Büki Attila, C. Tóth János, Csete György, Csomor Lajos, Csoóri Sándor, Döbrentei Kornél, Dr. Kellermayer Miklós, Enzsöl Ellák, Erdélyi Zsuzsanna, Erdő Péter, Fazekas Mihály, Fülöp László, Gáspár Attila, Gy. Szabó András, Győri Béla, Gyulay Endre, Hegedüs Lóránt, Iharos Gyula, Kovács Gergelyné, Kovács Sándor, Körmendi Lajos, Köteles Pál, Lőrincz György, Maczkó Mária, Marácz László, Medvigy Endre, Molnos Angéla, Nagy Gáspár, Nagy Zoltán, Naszádos István, Orbán Viktor, Ördögh Szilveszter, Pozsgai Imre, Pusztaszeri László, Püski Sándor, Sobor Antal, Szabó Ferenc, Székedi Ferenc, Szerepi Nagy Attila, Szokolay Zoltán, Tamási Áron, Tolcsvay Béla, Torma József, Tóth Árpád, Török József, Ulrich András, Vitéz Horváth László, Vitéz Smohay Ferenc
![Ágoston István György - A magyarokhoz [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/413/3800413_1.jpg "Ágoston István György - A magyarokhoz [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1680 Ft
Elmaradt lázálom [antikvár]
Csoóri Sándor
![Csoóri Sándor - Elmaradt lázálom [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/925/2598925_1.jpg "Csoóri Sándor - Elmaradt lázálom [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
700 Ft
"40 kötet a 30 év sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]
Áprily Lajos, Barabás Tibor, Bárány Tamás, Benjámin László, Boldizsár Iván, Bor Ambrus, Csák Gyula, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Csurka István, Darvas József, Déry Tibor, Fejes Endre, Fekete Gyula, Fodor József, Gáll István, Garai Gábor, Granasztói Pál, Hámos György, Hernádi Gyula, Hidas Antal, Hubay Miklós, Illés Endre, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kardos G. György, Karinthy Ferenc, Károlyi Mihály, Kassák Lajos, Képes Géza, Kertész Ákos, Keszi Imre, Kodolányi János, Kolozsvári Grandpierre Emil, Lengyel József, Szakonyi Károly, Tamási Áron
![Áprily Lajos - "40 kötet a 30 év sorozatból (nem teljes sorozat)" [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/743/2562743_1.jpg "Áprily Lajos - \"40 kötet a 30 év sorozatból (nem teljes sorozat)\" [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
30000 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: "Egy szenvedély margójára" [antikvár]
Szerző:
Alföldy Jenő
,
Bárányi Ferenc
,
Benjámin László
,
Béri Géza
,
Bertók László
,
Csanádi Imre
,
Csontos János
,
Csoóri Sándor
,
Illyés Gyula
,
Jékely Zoltán
,
József Attila
,
Juhász Ferenc
,
Kálnoky László
,
Lázár Ervin
,
Mezei András
,
Nagy László
,
Nemes Nagy Ágnes
,
Petőfi Sándor
,
Pilinszky János
,
Simon István
,
Szabó Lőrinc
,
Szepesi Attila
,
Tóth Erzsébet
,
Vihar Béla
Weöres Sándor
Kiadó: Fekete Sas Kiadó
Kötés: Fűzött keménykötés
ISBN: 9639352772
Méret: 170 mm x 230 mm
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 augusztusa között ösztöndíjjal – a magyar tudomány és művészet, az irodalom nagyjaival együtt, mint Pilinszky János, Károlyi Amy, Ottlik Géza vagy Weöres Sándor – a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton, mintegy a háború szörnyűségeit feldolgozandó.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. Ebben az időszakban írta (sokak által főművének tartott) versciklusát az "Ekhnáton jegyzeteiből"-t.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.
Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek.1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.1999-ben, a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium falán helyezték el bronzból készült emléktábláját, szobrászművész alkotását.2001-ben Budapest XII. kerületének önkormányzata, a Magyar Írószövetség és a Széchenyi Művészeti Akadémia emléktáblát állíttatott a költő egykori lakóhelyén, a Királyhágó utca 2. szám alatti ház falán.
(Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............