Egyperces évszázad/Abszurd flikk-flakk [antikvár]

Kedves Olvasók! Száz éve született a groteszk nagymestere, az egyperces műfaj megalkotója, Örkény István. Laikusként és kizárólag emocionális oldalról megközelítve a legjobb szó arra, amilyen hatást kiváltanak belőlünk ezek az alkotások, az a döbbenet, a meglepődés. Egy olyan összefüggés felmutatása mindegyik, amely addig teljesen idegen volt a világunktól, gondolkodásunktól és a realitásérzékünktől. Tisztán emlékszem ezekre a benyomásokra, amikor középiskolásként először találkoztam a novellákkal, melyek bevezetőjeként a Használati utasítást vagy az Arról, hogy mi a groteszket olvastam. Teljes komolyság és csupa játék, tragédia és komédia egyvelege: játék a szavakkal, az általunk biztosnak hitt tényekkel, a valósággal egy tökéletesen feje tetejére állított világban, némi fekete humorral kiegészülve. Nagy öröm volt számomra látni, hogy Örkény világa sokakat megihletett és több mint százötven igazán színvonalas pályamű érkezett be a novellaírói pályázatra és további grafikai munkák. Ahogyan Örkénynél, úgy itt is igaz, hogy a "melléklet novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát." Egy teljes, képes kötetet tarthat tehát kezében az olvasó, amelyben nemcsak a szövegek, hanem a grafikák is önálló alkotásként jelennek meg, miközben folyamatosan kiegészítik, továbbírják és -rajzolják egymást. Az olvasáshoz jó szórakozást kívánok, s ha elkezdik, kérésem Örkény szavaival csak egy volna: "...nézzünk körül, adjunk számot a látottakról. Íme, a világ fejtetőre állt."