Émile Zola válogatott művészeti írásai [antikvár]

-A. második császárság, ez Zola fiatalságának kora. A Dél-Franciaországból Párisba került fiú hozzálát a társadalom analíziséhez - mert szerfölött tiszteli a tudományt és módszereit - anyagot gyűjt hatalmas regényciklusához, a Rougon-Macquart család szociális történetéhez. A második császárság III. Napokon kora. A másodiknak mondott Napokon, a reichstadti herceg, rég meghalt a bécsi császári udvarban. III. Napóleon az elsőnek - legalább papírforma szerint - unokaöccse, testvérének, Louia hollandiai királynak és Hortense királynénak fia. Hortense pedig a nagy császárnak mostoha lánya, akit első felesége, Joséphine Beauharnais hozott n családba. Ezt a bonyolult családtörténetet cl kellett mondani, mert a korra mi sem oly jellemző. A kis Louis-Napoleon vérszerinti leszármazása körül ugyanis erős kételyek támadtak. Egyes történetírók adatszerűen bizonyítják, hogy Hollandia királya nem lehetett apja. Hogy valósággal ki volt az apa, arról nem tud a történelem.* Tudni kell, hogy amikor a holland királyi pár útjai már végleg szétváltak, Hortense királynénak még egy fia született házasságon kívül: Joseph Morny, később herceg. Ennek apja már ismeretes: Flahaut gróf, Talleyrandnak, minden rendszer külügyminiszterének ugyancsak házasságon kívül született fia. Ez a Morny tehát, aki oly nagy szerepet játszott a második császárság alatt, magának a császárnak féltestvére, Talkyrand unokája. íme, a francia társadalom legfelső rétege a Napoleonok alatt. Romlottságát csak álszentsége múlta fölül. A Sálon des Refusésben, a Visszautasítottak Salonjában tett hivatalos látogatásuk alkalmával a császárnő felháborodással fordult el Manet Déjeuner sur l'herbejétől, a császár viszont tüzetes szemlélődés után kimondta az ítéletet: „Ez a kép szeméremsértő". S a botránnyal, amelynek középpontjában Manet állott, első és utolsó fenn- állásával, véget is ért a Sálon des Refusés sorozata. Az Akadémia urai ugyanis rögtön kihasználták az alkalmat, és a császárnak, aki a rendes Salonból kizsűrizett művek kiállítását elrendelte, szemére hányták meggondolatlanságát.