kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Móra Ferenc - Emlékkönyv Móra Ferenc 30 éves irói jubileumára [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/680/4130680.jpg "Móra Ferenc - Emlékkönyv Móra Ferenc 30 éves irói jubileumára [antikvár]")
Emlékkönyv Móra Ferenc 30 éves irói jubileumára [antikvár]
Móra Ferenc
Részlet:
Amikor Móra Ferenc 1927-ben nézegette egy folyóiratban azt a képet, amelyik alatt ez olvasható: "Móra Ferenc szülőháza Kiskunfélegyházán a Daru-uccában" megjegyezte, hogy dehogy is született ő ilyen uri házban. pedig a ház a legszerényebb nádfedeles házikó, az udvar felöli ajtó előtt népes család látható, az előtérben pedig egy disznó túr. Az sem valami yorkshire-i vagy egyéb uri nemzetség lehet, hanem legföljebb ha mangalica.
- Ha nekünk valaha ilyen disznónk lett volna! - sóhajtotta...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1940 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Amikor Móra Ferenc 1927-ben nézegette egy folyóiratban azt a képet, amelyik alatt ez olvasható: "Móra Ferenc szülőháza Kiskunfélegyházán a Daru-uccában" megjegyezte, hogy dehogy is született ő ilyen uri házban. pedig a ház a legszerényebb nádfedeles házikó, az udvar felöli ajtó előtt népes család látható, az előtérben pedig egy disznó túr. Az sem valami yorkshire-i vagy egyéb uri nemzetség lehet, hanem legföljebb ha mangalica.
- Ha nekünk valaha ilyen disznónk lett volna! - sóhajtotta Móra.
Az egész életen át örökösen a legszükebb megélhetésért küzdő szülők, az apa, a bölcs, de örök szegénységre kárhoztatott szücsmester, az anya, a szeretettől és jóságtól tuláradó kenyérsütögető asszony, a korán elhunyt hugocska olyan örökség, olyan emlék, amelynek elfelejtésére rövid egy emberélet.
Amikor a világ legkonzervativebb egyetemén, Oxfordban, az angol munkásság pénzén fölállitották a Ruskin college-et, ahol az angol munkásság vezetőit nevelik, a fölavató ünnepen a munkásság szónoka ezt mondta:
- Nem azt akarjuk, hogy azok, akiket ideküldünk, kiemelkedjenek a munkásságból, hanem azt, hogy minket emeljenek ki a szegénységből és a tudatlanságból.
Termékadatok
Cím: Emlékkönyv Móra Ferenc 30 éves irói jubileumára [antikvár]
Szerző:
Móra Ferenc
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............