Erdélyi levelek [antikvár]

Az erdélyi levelek története, Erdélyt látnia egyik régi vágya volt Kacinczynak, melyet azonban csak 1805 őszén teljesíthetett, és akkor is csak részben, a mennyiben Cserei Farkas barátját meglátogatta Krasznán, és onnan vele Zsibóra átrándult báró Wesselényi Miklóshoz. Azóta egyik kedvenc eszméje volt, a megkedvelt Erdélyt egészen bejárnia, melynek foganatosítását viszonyai azonban évről-évre elodáztak, úgy hogy csak 1816-ban Cserei Farkas, Döbrentei Gábor, Sípos Pál és báró Gyulay Ferencné barátai sürgős meghivásának engedve kelt útnak serdülő idősebb leánykájával, Eugéniával és ennek gouvernantejával. Saját négy lovas hintóján hagyta el Széphalmot jun. 11-én és 24-én lépte át Erdély határát, hogy Krasznán harmadfél napot, Kolozsvárott három és Maros-Vásárhelyett egy napot időzvén, Andrásfalván gróf Gyulaynénál hosszabb pihenőt tartson; azután Nagy-Szebent és Tordost meglátogatván Lugos mellett Szpatán lakó sógorához rándult, és onnan visszafelé Dédácsara aug. 9-én érkezett, befordult Nagy-Enyedre, a Gyógyi fürdőre, és Zsibón hat napot mulatván, Hadadon, Tihón és Kolozsváron át haza tért. Megérkezett szep. 10-én.