Érzelem és értelem [antikvár]

Petrőc^ Kata Szidónia (1662-1708) íitSP^^ ^Iső magyar költö- ^P^^ nőnek tekintjük. Versei a Balassi Bálint és Zrínyi Miklós utáni magyar líra fejlődését mutatják, és egy 17. század végi erdélyi főúri asszony érzelmeit tükrözik: egyéni bánatáról, nemzetének szenvedéseiről szólnak. A Felvidéken, a Tren-csén megyei Kasza várában jött a világra, evangélikus főúri család negyedik gyermekeként. Korán félárvaságra jutott, mert édesanyja, Thököly Erzsébet nem sokkal a szülés után meghalt. Apja, Petrőczy István részt vett a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért a megtorlástól tartva 1670-ben Erdélybe menekült. A kislányról a rokonok - Wesselényi Lász-lóék - gondoskodtak, akik Lengyelországban vallásos szellemben nevelték, s megalapozták műveltségét. Kata Szidónia elsajátította a lengyel, a német és a latin nyelvet, jártassá vált a zenében, az egyházi irodalomban. Miután felnőtt, feleségül ment Pekry Lőrinchez, unokatestvére, Thököly Imre barátjához. így került Erdélybe, ahol a gazdag fejedelmi könyvtár rendszeres látogatója lett. Megismerkedett Balassi Bálint istenes verseivel, a korabeli egyházi írásokkal, költeményekkel. Ekkor már maga is írogatott: versbe öntötte keserveit, így könnyített lelke fájdalmán. Egyrészt az bántotta, hogy nem tudott beilleszkedni új kömyezetébe, és visszavágyott szülőföldjére. Ezenkívül férjében is csalódnia kellett: Pekry Lőrinc ugyanis nem volt a hitvesi hűség mintaképe. Az emlékiratok, levelek tanúsága szerint a daliás főúr gyakran látogatta a főúri kastélyokat, ahol jócskán kivette részét a mulatságokból, sokszor volt lakodalmak násznagya. Felesége azonban Petrőczy Kata Szidónia