"... és palota épül a puszta beszédből" [antikvár]

ELŐSZÓ Az Arany János-emlékévet Áder János köztársasági elnök nyitotta meg 2017. március 2-án Nagyszalontán. Ez alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézete ülésszakot rendezett, amelyen a következő előadások hangzottak el: Dánielisz Endre: Az Arany-ősök Szalontára telepítése Korompay H. János: Az Arany János által 1834-ben készített prédikáció (megjelent: Irodalomtörténeti Közlemények 2017/1,129-138) Hász-Fehér Katalin: Az Arany-arcképek ikonográfiája (megjelent: „Szemed, hiszem, hogy híven fölleli" - Az Arany-ábrázolások jelentéséről címmel. Forrás, 2017/3, 4-27) Dávidházi Péter: Egy szalontai utazás válságköltészete: a Leányomhoz; Szörényi László: Arany János kiadatlan jegyzetei a Nagyszalontán őrzött Szakái Lajos-verskötetben (megjelent: Arany János, ha jegyzetel címmel. Forrás, 2017/3, 28-38) Csörsz Rumén István: „ melyben a dal megfoganhat": Arany János Dalgyűjteménye (1874) mint ihletforrás A konferencia az ünnepelt tudós költő munkásságát különböző szempontokból jellemezte a családja történetére való visszaemlékezésektől első fennmaradt munkáján át költészetéig, annak zenei kapcsolatáig, irodalomkritikájáig és festményein, fényképein való megjelenésének hozzánk szóló üzenetéig.