Esztétikai kultura [antikvár]

Eddig megjelent könyveim olvasóinak és bírálóinak egy része panaszkodott azok homályossága és érthetetlensége miatt. Azon, hogy valamit megértenek-e vagy sem, nem lehet vitatkozni, ez ténykérdés; a kérdés csak az, hogy ezt a megnemértést az iró tökéletlen kifejezésmódja okozta-e, vagy az olvasó (és biráló) tökéletlen olvasási képessége, vagy pedig az iró tudatos módszerének szükségszerű és elismerendő következménye. Bírálóim nagy részével nem vitatkozom - illoyális módon könnyű feladat lenne. Ők nem voltak elég óvatosak és saját szavaikkal fejezték ki »világosan« azt, amit én »homályosan« és igy mindenki, aki csak egy mondatot is megértett irásaimból, mosolyogva fogja letenni azt a »világosan« kivonatolt szöveget, mely mindennek lehet kivonata, csak épen az én irásaimnak nem. Mert ha például valaki misztikusnak mond, mert a formaproblémával foglalkozom, vagy romantikusnak, mert rámutattam a romantikus életfilozófia belső ellentmondásaira, akkor vele igazán nem vitatkozhatom. Szerényen figyelmébe ajánlom, hogy léteznek kitűnő filozófiai lexikonok és kézikönyvek, amelyekben az előtte ismeretlen terminus teknikusoknak utánanézhet és az ő niveauja számára nehezen hozzáférhető gondolkodóknak legalább alapeszméivel megismerkedhetik. Én azonban felnőttek oktatásával - bár mélyen belátom ennek hasznos és szükséges voltát - nem érek rá foglalkozni.