Fogságom naplója [antikvár]

Több kárt okozott Ausztriának mint egy vesztett csata Silvio Pellico olasz költő könyve, melyben a múlt század húszas éveiben "Börtöneim" címen leírta az osztrák Spielbergben töltött évtizedes rabságát. Pellico fogságot szenvedett az olasz szabadság és egység ügyéért, de legalább megírhatta szenvedése történetét, könyve megjelent és hatott népére: megtudták belőle, hogyha a föld alatt is, de folyik a harc az elnyomatás ellen és hogy az eszméért szenvedni kell és szenvedni érdemes. Ezzel szemben magyar íróknak csak a szenvedés, a börtön jutott, de nemzetükre hatni nem állt módjukban, még akkor sem, ha megírták az osztrák börtönökben töltött esztendeik történetét. És még hagyján, ha csak az osztrák önkényuralom akadályozta volna meg őket ebben! Kazinczy Ferenc 1794-1801 közt raboskodott. Jegyzeteiből azonban csak nem sokkal halála előtt, 1828-ban mert könyvet írni: a fogságom napló-ját, még akkor is a kézirat kinyomattatásának minden reménye nélkül. Csak 1848-ban jelent meg belőle egy kis szemelvény. De hiába jött el a 67-es "kiegyezés" is a maga sajtószabadságával és "nemzeti" kormányával. Magyarország osztrák gyarmat maradt magyar gyarmati tisztviselőkkel és gyarmati tudósokkal. Százharminc évvel a napló megírása után, 1931-ben jelent meg először a páratlanul érdekes munka és kiadója, Alszeghy Zsolt még ekkor is szükségesnek tartotta Kazinczy mentegetését, amiért Martinovics demokratikus és németellenes társaságába keveredett.