Folklór és tárgytörténet II. [antikvár]

FAPAPOKSztárai Mihálynak két jellegzetes szava van Az igaz papságnak tükörében (1559): a néma ebek és a fapapok. Mindkettővel a katolikus papokat illeti. Az elsőről, amely ötször fordul elő a drámában, kimutattam, hogy gyakori eleme a más nyelvű polemikus irodalomnak is (Libanon 3 : 117.). A példák még szaporíthatok. Izsák b. Ghájjim Hákóhén pl. az apuliaiakat nevezi néma ebek-nek (Meqónén Evlénu, ed. M. Drechsler, 1932, 20); az első héber dráma az egyik szereplőt említi a néma eb jelzőjével (Hámácháze Háivri Hárison, ed. Schirmann. Jeruzsálem, 1946, 87.).A fapapok három ízben kerülnek elő nála (Alszeghy Zsolt: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. 64, 66, 76), egy alkalommal pedig a fából csinált barátok (63). Ezek a fapapok kemény objektumnak bizonyultak a kutatók kezében. Sok tinta fogyott miattuk hiába. Szilády Áron szerint mindezek a kifejezések a némaságot, szótalanságot akarnák jelenteni, a mivel a reformáció hívei a nem prédikáló, csak miséző katolikus papságot szokták gúnyolni" (RMKT 4 : 364). Szily Kálmán felfogásával a rossz papokat. . . csúfságból fa papoknak, néma ebeknek nevezték minálunk is. Fa-ember Zalában ma is ügyefogyott, gügye