Folytatás és változás [antikvár]

Fiatal kritikus jelentkezése, sajnos, meglehetősen ritka esemény a szlovákiai magyar irodalomban. Ezért is érdemel különös figyelmet Alabán Ferenc bemutatkozó kötete. A szerző bírálatai, recenziói, tanulmányai az utóbbi években egyre sűrűbben, rendszeresebben olvashatók lapjainkban. Írásairól szólva - amelyek közül az igényesebbek, a hosszabb lélegzetűek kerültek ebbe a kötetbe - két legjellemzőbb vonásukat emelhetjük ki. Az egyik az, hogy Alabán tárgyilagosan, nemzedéki elfogultságtól mentesen igyekszik leírni és vizsgálni a felszabadulás utáni szlovákiai magyar próza és líra jelentősebb alkotásait, illetve írói pályáit. A másik lényeges vonás pedig az, hogy elemzéseiben - de általánosabb, más irodalmakat érintő tanulmányaiban is - elsősorban közösségi és eszmei szempontokat érvényesít, mindig értékelve a művekben kifejeződő világnézetet, az alkotók elkötelezettségét.