Bővebb ismertető
Részlet:"A mélységekből száll hozzád szavunk,S a vér mezőiről, urunk király:Mint kedner teste, megtiltottunk,De mégse testünk: lelkünk az, mi fáj.Lelkünk, mint akkor, és mint a tiéd,S szavunk is tán, mint te jelszavad:Hogy mindig újra mindenünk a tétÉs megnyugodnunk soha nem szabad..."