Görög regék [antikvár]

Bizonyára olvasóim mindegyike jól ismeri a magyar népmesék költői, csodás világát. S ha gyönyörűséget talált bennök; ha örömmel gondol vissza azon estékre, melyeken oly édes élvezettel hallgatta egyik-másik jó regélőtől azokat a szép elbeszéléseket: bizonyára érdekkel, sőt gyönyörűséggel fogja olvasni az itt következő regéket is, melyeket a múltban oly dicső görög nép költői szelleme teremtett.Nem tudományos rendszerbe összeszedett mythologiát vesz itt az olvasó; hanem a görög mythosokat vagy regéket olyanféle alakban, a milyenben őket a görög nemzet ős korában egyik ember a másiknak elmesélte. Ez ős görög regéket a későbbi görög költők és regegyűjtők sok mesterkélt hozzáadással felczifrázták, s ez által eredeti kellemökből kivetkőztették. Szerzőnk, a nagytudományú Cox György volt az első, ki megpróbálta visszavinni, annyira a mennyire lehetséges, a görög mythosokat eredeti, népies, egyszerű, gyermekded alakjokra.A kis gyermek, ha mesét hall, való igazságoknak tekinti a benne elbeszélteket; képzeletével egy csodás világot teremt magának, s minden kételkedés nélkül belehelyezi abba meséje alakjait. Azonban a már kissé fejlettebb eszű gyermek megütközik sok mesebeli dolgon>; észreveszi, hogy sok dologról másként szól a mese, mint a hogy körűltünk a való világban történik a dolog. Ha aztán kérdezősködik, hogy hogyan történhetett meg ez vagy az a képtelen dolog: azt kapja rendesen feleletűl: "hisz ez nem igaz, hisz ez csak mese"...