Grammatika-szövegnyelvészet-szövegtan [antikvár]

Előszó Petőfi s. János - Szikszainé Nagy Irma 0. Az Officina Textologica programadó első és az azt követő - magyar nyelvű szövegek szerkezetét elemző - tematikus kötetek után ezúttal a Debreceni Egyetemen 2001. november 9-én (a nyelvi tanszékek belső és külső munkatársainak részvételével) megrendezett konferencia kötetét veszi kézbe az olvasó, amely három irányban is tágítja a sorozat eddigi tematikáját. Tágítja egyrészt azáltal, hogy a konferencia résztvevői olyan mondatgrammatikai és szövegtani (retorikai, stilisztikai, tipológiai) jelenségeket is elemeztek, amelyeket sorozatunkban eddig nem tárgyaltak; másrészt azáltal, hogy elemzéseik zömmel idegen nyelvű szövegekre vonatkoznak; harmadrészt a fórum jellegéből adódóan az előadások a hagyományostól nagyon eltérő vagy azzal egyenesen ellentétes felfogásoknak is helyt adnak (Kádár Edit dolgozata). Az írásokban vizsgált problémák köre szemléletesen mutatja, hogy a szövegtan elmélete nem ismer nyelvi határokat, hiszen a cikkek között magyar, angol, francia és latin nyelvű szövegeket elemző írásokat találunk. A konkrét nyelvi vizsgálatok egyike sem nélkülözi az általános szövegelméletre való kitekintést, és lényegében mindegyik vagy annak egy aspektusát mutatja be, vagy továbbfejlesztésére tesz javaslatot konkrét nyelvi anyag kapcsán. A gyűjtemény mindegyik tanulmánya a maga sajátos módján hozzájárul a szövegtan tudományának minél jobb megismeréséhez, és egyben felhívja az olvasó figyelmét az értő feldolgozásra. A kötet írásait két nagyobb tematikai egység keretében helyeztük el, még ha ez a két egység metodológiai szempontból nem is különíthető el élesen egymástól. Az elsőbe a különböző nyelvű szövegeket különféle szempontból elemző előadások anyagát soroltuk (a nyelvek abc-sorrendjét követve), a másodikba a szövegegész szerkezetének vizsgálatával kapcsolatos általánosabb jellegűeket. 1. Az első egységet Pelyvás Péter „Az idealizált kognitív modellek szerepe a mondat- és szövegalkotásban" című írása nyitja, amely angol nyelvű példákon szemlélteti az előadása címében jelzett tematikát. A tanulmány a holista kognitív grammatika megközelítési módszerével tárgyal néhány egymással kognitív nyelvészeti szempontból összefüggő problémát (az idealizált kognitív modellek szerepét a mondatalkotásban; a magyar kell, az angol must típusú predikátumokat, a kognitív modellalkotás korrekcióját), s ezek segítségével bizonyítja, hogy a kognitív nyelvészet a hagyományostól eltérő eszköztára ellenére is képes lényeges nyelvészeti kérdésekre a hagyományos