Gróf Zrinyi Miklós III-IV. (töredék) [antikvár]

Részlet: CSÖNDES IDŐK Lehetetlen, hogy Zrínyi Miklósban a Szigeti Veszedelem művészi értékének általános félreismerése, s hazafias buzdításának hatástalan elhangzása sajgó érzéseket ne keltett volna. Nem lenne költő, ha kortársai közönyére nyugodtan, hidegen maradt volna. Hiszen tisztában volt teljesen a maga alkotásának jelentőségével s művének berekesztésében a neve halhatatlan voltáról, örök dicsőségéről mondott büszke jóslatot: és íme, a saját nemzedéke figyelmére sem méltatta, vagy egyszerre elfeledte. A költő csalódása és a hazafi fájdalma lephette meg közösen; de aztán az új szerelem reménye és boldogsága a kedvetlenségre örömöt, a fájdalomra enyhet hozott.