Gyermek- és ifjúsági irodalom [antikvár]

Részlet a könyvből: "Elsőnek a "létkérdéssel" kell szembenéznünk. Létét tekintve ténykérdéssé egyszerűsödik: van gyermek- és ifjúsági irodalom. Ez a "lételméleti" kérdés mégsem olyan egyszerű. Vajon "minden, ami van, ésszerű?" Létének, mivoltának félreértése lehet terméketlen is, termékenyítő is. Történetét végigkísérte a légjogosultságát is megkérdőjelező kritika. Kritika volt az is, hogy a "felnőttirodalom" mostohájaként kezelték, s teljes értékű művei is nélkülözték a teljes értékű kritikai fogadtatást. Az Írószövetség 1976. évi közgyűlésének ifjúsági irodalmi hozzászólása is az elmélet, a kritika és az irodalomtörténet fölzárkózását sürgeti az irodalmi létezés lebecsülhetetlen (esetenként fölbecsülhetetlen) tényeihez. Nem volna szép, ha jegyzetünkben az elmélet önvédelme, apologetikus idézethalmaza kiszorítaná a gyermek- és ifjúsági irodalom történeti, műfaji, elemző bemutatását. Elkerülhetetlen néhány poláris vélemény ütköztetése. Gorkíjnál magasabb piedesztálra senki sem emelte az ifjúsági irodalmat és művelőjét: "Jó gyermekirodalom csakis ihletből és alkotókedvből születhetik. Nem mesterember kell hozzá, hanem művész. Költészet és nem szurrogátum. Ne a felnőttek irodalmának függeléke legyen, hanem szuverén jogokkal és törvényekkel rendelkező nagyhatalom..." Itt Gorkíj lelkesülten állást foglal a gyermekirodalom mellett, azonban feltétlenül kívánja a művészi minőséget."