Gyermek- és ifjúsági irodalom II. [antikvár]

Az ifjúsági irodalom - ezt láttuk már az elvi kérdések tárgyalásánál - szoros kapcsolatban van a társadalom életének, az irodalomnak és a pedagógiának a fejlődésével. A magyar irodalmi élet az elnyomás hosszú évszázadaiban nehezen bontakozhatott ki, hiszen az olvasóréteg is igen vékony volt. A néptömegek irodalmi igényét a népmesék, mondák, verses históriák, népdalok, balladák elégítették ki. A XVI. és XVII. század iskoláiban pedig - az iskola felekezeti jellege szerint válogatva - a középkori mondákat és legendákat olvastatták. Olvastatták azonkívül a "Pannónia meg vételéről" szóló éneket , Tinódi "Cronikája"-t, Gyergyai széphistóriáját , az "Árgirus királyii"-t. Népszerű olvasmánnyá vált Ilosvai Selymes Péter mondafeldolgozása, "Az híres-neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bujdosássáról való história". Felhasználták az ifjúság szórakoztatására, nevelésére az olyan történeteket, mint a "Salamon és Markalf" c. széphistória vagy "Szilágyi és Hajmási" története. A XVI-XVII. század iskoláiban ugyan a fényítés, a pálca volt a legfőbb nevelő eszköze a vallásos történetek, példák nevelj hatását is észrevették, hiszen a biblia is tele van ilyenekkel.