Gyökértelen, mint a zászló nyele [antikvár]

Czigány Lóránt itt közreadott írásai azt a következetes magatartást dokumentálják, amit a nyugati magyar irodalom hazai jelenléte ügyében képviselt. A hetvenes évek eleje óta a pártállam, a nagypolitikai nyitás kikényszerített melléktermékeként, hajlandó volt engedményeket tenni az emigráció megnyerése érdekében. Ezen a kiskapun, az anyanyelvi konferenciák segítségével a nyugati magyar irodalom bejuthatott az országba és így nyilvánosan is szó eshetett róla. A válogatás egyúttal a hazájukból eltávozott legjelentősebb írók közül Mára Sándor, Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Faludy György portréjának megrajzolásával teszi hitelessé az emigráns írók gondjainak forrását, magatartásuk kialakulását és változásait. Különös figyelmet szentel az ötvenhatos nemzedék íróinak és intézményeinek. Ez a nemzedék képezte az emigráns irodalom élvonalát. Sajátos életérzésük hazai kortársaikétól jelentősen eltérő formanyelv kialakítását eredményezte, s mégis, ha gyökértelenül is, az egyetemes magyar irodalom öntörvényű világában találták meg írói egyéniségük szilárd támaszát emigrációjuk harminchárom esztendeje alatt. A különböző műfajú írások gyüjteménye ebbe az izgalmas, idegen és mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót.