Hálóval a szelet [antikvár]

ökológia és irodalom: cz a két, látszólag különböző terület az ökokritikai gondolkodás alapja, és az alig egy-két évtizedes diszciplína legfőbb feladata éppen annak bizonyítása, hogy a kettő mégis összeegyeztethető, sőt: egymás nélkül valójában elképzelhetetlen. A könyv eélja ennek az állításnak az alátámasztása az eddigi szakirodalomban ritkán alkalmazott reneszánsz kori szövegek elemzésével. A bizonyítás kiindulási alapjaként megkísérlem felvázolni az ökokritika módszertanát, a sokféleképpen értelmezhető terminusok számomra releváns jelentéskörét, illetve pár jellegzetes momentum segítségével igazolni, hogy a reneszánsz különösen alkalmas efféle vizsgálatra.Ernst Haeekel' német biológus az ökológia fogalmát először 1869-ban írta le: megfogalmazása szerint az 'ökonómia' mintájára létrehozott szó (pontos fordítása szerint a ház tartása") az élőlények együttélésének vizsgálatát jelenti. A Comte és Marx hatása alatt álló, a Német Birodalom formálódására munkásságában is reflektáló Haeekel elsősorban azt kutatta, a különféle növények, állatok hogyan alkalmazkodnak egymáshoz, hogy a mindenki számára előnyös (mai szóval: fenntartható) együttélés kialakulhasson. Statisztikai modellek alkalmazásával vizsgálta az élelem és az energia közti kölcsönhatásokat, megfigyelte a születések, halálozások, elvándorlások adatait, és számos más tudományág területére elkalandozott - szigorú pályatársai nem nagy örömére. Az ökológiát még ma is sokszor vádolják szakszerűtlenséggel, divatmajmolássaP, ezért fontos meghatároznom, hogy nem a biológiai résztudományként értelmezett ökológia szakterületére merészkedem, sőt, nem is a társadalomtudományok területén mind inkább elfogadott humánökológia (tehát az élőlények közül kizárólag az emberek együttélését vizsgáló, a szociológiától az urbanisztikán át a pszichológiáig sok mindent felölelő tudomány) keretein belül mozgok,Erről bővebben lásd: William Howarth: 'Some Principles of Ecocriticism' in: The Ecocriticism Reader. Szerk. Cheryl! Glotfelty és Harold Fromm. Athens and London: The University of Georgia Press, 1996, 69-91. o. Varga Zoltán professzor úr, a Debreceni Egyetem Környezettudományi tanszékének vezetője szerint aki eddig csigász volt, az most ökológus", szóbeli közlés, 2005. febr. 23.