Határidentitások az irodalomban [antikvár]

Főfai Rita Militarizmus és pacifizmus között. Identitásválság Ernest Hemingway Búcsú a fegyverektől című regényében Ernest Hemingway első világháborúra reflektáló regénye, a Búcsú a fegyverektől már címében is a háborúktól való elhatárolódást hordozza magában. Az új típusú hadviselés döbbenetes tapasztalatát feldolgozó irodalmi narratívák számára pedig egyenesen válaszértékű volt a korábbi, a harcokat dicsőítő beszédmóddal leszámoló mű.^ A könyvet mégsem lehet egyértelműen pacifistának tekinteni. Olvasatomban a fegyverek világától való elválás ugyanis összetett és újabb problémákat, identitásbeli válságot von maga után. A mű kritikus háborúszemléletét mégsem cáfolni, inkább árnyalni szeretném. Azt vizsgálom, hogy a militarizmus elutasítása mellett hogyan ad képet ' Az első világháború után a háborúra született reflexiók sem az irodalom, festészet, színház, sem a film területén nem elégítették ki a közönséget. Az erőszakos narratívák, a veteránok beszámolói, a szenvedés örökös láttatása rögzítették a problémákat, így nem oldották fel a sokkot. A szabadságra, megbocsátásra, gyógyulásra sem nyelv, sem képzelet nem állt rendelkezésre. A stratégiai és közgazdasági képességekben, az ideákban való csalódás olyan összeomláshoz vezetett, amely a tapasztalatcserék lehetetlenségét vonta maga után. Körülbelül tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy létrejöjjenek azok az irodalmi alkotások, amelyek széles körben tudtak reagálni az új élményekre. Ezekről bővebben lásd: Martin Traves, German Novels on the First World War and their Ideological Implications 1918-1933, The Modern Language Review, 1987/Jul, 798. Ana Carden-Coyne, Reconstsucing the Body. Classicism, Modernism and the First World ^ar, Oxford, Oxford University Press, 2009, 25. és Walter Benjamin, Kommentár és prófécia. Bp., Gondolat, 1969, 95.