Hazaszeretetre nevelés [antikvár]

Hazafias és internacionalista érzelmek nevelése A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség társadalmi és pedagógiai problémái egyre inkább a társadalmi érdeklődés középpontjába kerülnek. Országos vita folyik az igazi hazafiság, a nemzeti büszkeség helyes értelmezéséről, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség belső összefüggéseiről, a különböző változatokban jelentkező nacionalizmusról, az ellene való küzdelemről és nem utolsó sorban a pedagógusok ezzel kapcsolatos felelősségéről is. A legélesebb vita az igazi hazafiság és a nemzeti büszkeség helyes értelmezése körül alakult ki. A vitázok felfogása a legszélsőségesebb ellentmondásokat tükrözi. Faragó Vilmos az Élet és Irodalomban egy középiskolai felméréssel kapcsolatban nacionalista tendenciák erősödésének minősíti a tanulók vallomásaiban megnyilatkozó nemzeti érzést és szembeállítja azt az általa helyesnek tartott hazafisággal. - Darvas József „Kicsi ország" című cikkében Faragóval vitázva kifejti, hogy nem lehet szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre nevelni, ha megtagadjuk a nemzeti büszkeség érzését. - Mód Aladár „Nemzeti érzés és nacionalizmus" címen széles történelmi alapon fejtette ki, hogy „a hazafias büszkeség népünk értékeinek, a haladásért vívott küzdelmeinek megbecsülése, ami nélkül nem létezhet sem igazi hazaszeretet, sem őszinte internacionalizmus". Voltak, akik ebben a szinte már áttekinthetetlennek tűnő vitában azt bizonyítgatták, hogy a hazafiság nem érzelmi ügy, ideológiailag kell rendet teremteni.