kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balogh Jenő - Herczeg Ferenc [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/367/4328367.jpg "Balogh Jenő - Herczeg Ferenc [antikvár]")
Herczeg Ferenc [antikvár]
Balogh Jenő, Brisits Frigyes, Cs. Szabó László, Csathó Kálmán, Fekete István, Fitz József, Galamb Sándor, Gáspár Jenő, Halasy-Nagy József, Kéky Lajos, Márai Sándor, Schöpflin Aladár, Szabó Lőrinc, Tóth László, Voinovich Géza
Részlet a könyvből:
Herczeg Ferenc életműve
A Gondviselés csodálatos testi életerővel és felsőbbrendű szellemmel ajándékozta meg: erős Bios és hatalmas Logos egyesül benne. S ezt a kivételes testi-lelki alkatot mire használta fel? Mit alkotott? Mivel szőtte bele magát a magyar szellemi élet fejlődésébe? Mi a maradandó életműve?
Fiatal korától először homályosan-ösztönösen, majd tudatosan érzi, hogy a puszta létezésnél életének magasabb rendeltetése van: a költői-írói hivatás szolgálatába...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Herczeg Ferenc életműve
A Gondviselés csodálatos testi életerővel és felsőbbrendű szellemmel ajándékozta meg: erős Bios és hatalmas Logos egyesül benne. S ezt a kivételes testi-lelki alkatot mire használta fel? Mit alkotott? Mivel szőtte bele magát a magyar szellemi élet fejlődésébe? Mi a maradandó életműve?
Fiatal korától először homályosan-ösztönösen, majd tudatosan érzi, hogy a puszta létezésnél életének magasabb rendeltetése van: a költői-írói hivatás szolgálatába kell állania. A serdül ifjúban már megmozdul az írói küldetés: a szegedi gimnázium tanulóiból, alighogy jól megtanul magyarul, Laetus-Klub néven diáktársaságot szervez, kis lapot szerkeszt, ezt jórészt maga írja és humoros illusztrációit maga rajzolja. Festő, író, jogász vagy katona lesz-e, még nem tudja. A fehértemplomi iskola önképzőkörében költői elbeszélést, tankölteményt és humoros eposzt mutat be. Pestre kerülve, a bánsági jogász 1886-ban először még németül a Budapester Tagblatt-ba tárcanovellákat ír. Majd frissen patakzó elbeszélő kedve a következő évben novellát jelentet meg a Pesti Hirlapban (A darúvári híd) a huszártisztek mozgalmas világából. Nemsokára Fenn és lenn regénye, majd Mutamur novelláskötete egy csapásra az irodalom első sorába állítja, Jókai és Mikszáth csillagcsoportjába.
Termékadatok
Cím: Herczeg Ferenc [antikvár]
Szerző:
Balogh Jenő
,
Brisits Frigyes
,
Cs. Szabó László
,
Csathó Kálmán
,
Fekete István
,
Fitz József
,
Galamb Sándor
,
Gáspár Jenő
,
Halasy-Nagy József
,
Kéky Lajos
,
Márai Sándor
,
Schöpflin Aladár
,
Szabó Lőrinc
,
Tóth László
Voinovich Géza
Kötés: Vászon
Méret: 200 mm x 310 mm
Fekete István József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............