Híd 2017. április [antikvár]

Korda Eszter Barátkozás a szakadékka A mise en abyme fogalma hrenczi-Joqay A barátkozás lehetőségei című filmjének elemzésén és értelmezésén keresztül Bodor Ádám novellái tükrében Bevezető A 2007-es Ferenczi Gábor és Can Togay rendezte ötvenperces tévé-íilm, J barátkozás lehetőségei négy Bodor Ádám-novellát (a Vissza a fülesbagolyhoz 1992-es kötetből) dolgozik egybe úgy, hogy a különböző történetszálak szekvenciái összefonódnak egymással dialógust alkotva, ezáltal önreflexív filmnyelvet hozva létre.^ Ugyanakkor lineárisan is megfelel a narratíva a klasszikus elbeszélés szerkezetének. A narratív síkok egymásba játszatását egy különös térbeli trompe l'oeil kódolja, a hurok az úton. A dolgozat kitér a mise en abyme és a vele érintkező fogalmak tisztázására, szétszálazására (narratív betét, metalepszis, embléma). Illetve a magyar szakirodalomban új terminus technicus bevezetésére is kísérletet tesz: az abysmal metaphor, szakadékmetafora nem a teljes mű a műben, hanem annak csak metaforája egy motívumba sűrítve a műegészet. A fogalmi probléma abból is ered azonkívül, hogy nagyon megragadhatatlan, hogy a különböző korokban más-más névvel illették, ezért a modern korszakolásával is összefügg a használata. Mivel a posztmodern előtérbe hozza a vizualitást, intermedialitást, ezért a fogalom használata különösen úgy lesz érdekes, hogy a mű a műben alakzat közben médiumot vált, tehát nemcsak kép a képben, film a filmben, elbeszélés az elbeszélésben lehetséges, hanem festmény az elbeszélésben, kép a filmben etc. Ezáltal egy tágabb fogalomhasználatra teszünkjavaslatot, mint az szokásos a szakirodalomban.